A SZAKMAI GYAKORLAT OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA II ELŐADÁS 1 A

1 A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI 202008 (VII
10 JOGSZABÁLYFIGYELŐ DR KISS FERENC MUNKAJOGI SZAKÉRTŐ FH SZAKMAI
2 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ NÉV NAGY GYULA SZÜLETÉSI

20019 SZAKMAI CIKKEK TARTALOM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER INFORMATIKAI TÁMOGATÁSSAL 2
20023 SZAKMAI CIKKEK TARTALOM INTEGRÁLT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS DR
20033 SZAKMAI CIKKEK TARTALOM GONDOLATOK A FOLYAMATSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSRŐL A

1

A szakmai gyakorlat oktatásának módszertana II. előadás

1. A gyakorlati oktatás célja és feladatai

1.1.A szakmai gyakorlati oktatás célja

A szakmai gyakorlati oktatás célja az adott szakma, hivatás elsajátíttatása, a kvalifikált munkatevékenységre való felkészítés, a képzési szint elérése.

1.2.A szakmai gyakorlati oktatás feladatai

A szakmai gyakorlati oktatás feladatai a következők:

Sajátíttassa el a szakma legfontosabb gyakorlati ismereteit az önálló munkavégzéshez szükséges szinten;
Fejlessze

-a tanulók szakmai érdeklődését,

-az önművelés igényét és képességét;

-a logikus gondolkodást,

-a módszeres hibakeresés képességét (ez utóbbit főleg a javító jellegű szakmáknál);

-a tanulók személyiségének erkölcsi (munkaerkölcs) és esztétikai oldalait (a munkavégzés esztétikai vonatkozásai: a munkatermék esztétikus kivitelezése, a munkamozdulatok esztétikája, a munkahelyi környezet esztétikája);

-a tanulók önismeretét, önértékelő képességét; (a munkafeladatok értéke-lésének segítségével).

Biztosítsa a munkavégzés minőségének állandó javulását, a munkavégzés időszükségletének fokozatos csökkenését;
Segítse, hogy az iskola alkotó szellemű, hivatástudattal bíró, erős akaratú, szilárd jellemű, becsületes szakembereket nevelhessen.

2.A gyakorlati oktatás pedagógiai dokumentumai

A pedagógiai dokumentumok egy része központi kiadású, másik része helyben készített dokumentum.

A központi kiadású pedagógiai dokumentumok országos érvényűek, ezeket az Oktatási Minisztérium adja ki.

A helyben készített pedagógiai dokumentumokat az iskolák oktatói, vezetői állítják össze. Tartalmukban követniük kell a központi kiadású dokumentumokban rögzített irányelveket.

2.1.A központi kiadású dokumentumok

A központi kiadású dokumentumok a következők:

az Országos Képzési Jegyzék (OKJ);
a szakmai szint;
a tanterv;
a tankönyvek;
a szakmunkás időalap;
a műszaki ügyrend (a tanműhelyek „működési szabályzata”);
a módszertani útmutatók (az oktatók számára készül);
a szaktárgyi módszertani kézikönyvek.

A társadalom mindenkori szakmunkaerő igényét az Országos Képzési Jegyzék tartalmazza. A szakképző intézmények az OKJ-ben megjelenő szakmákra hirdethetik meg a tanulók felvételét.

Az egyes munkaterületek, szakmák tartalmának és követelményeinek részletes kifejtése a szakmai szint leírásában található meg. A szakmai szint a gyakorlott, tapasztalatokkal rendelkező szakember tudásszintje. Ez a szakmai szint természetesen nem érhető el a képzési idő végére. Ezért a szakmai szinttől el kell különítenünk a képzési szint fogalmát. A képzési szint a szakképzési idő végére reálisan elérhető tudásszint. A szakképzés tantervei a képzési szintet tartalmazzák. A szakmunkásvizsgán azt mérik, hogy a jelölt elérte-e a képzési szintet.

A tanterv az általános tantervi rendelkezéseket és az egyes tantárgyak tanterveit tartalmazza. Az általános tantervi rendelkezésekben jelennek meg a képzés célja és feladatai. A szakmai gyakorlati oktatás célja mindig ezen szakképzési cél alá van rendelve.

A szakmai gyakorlati képzés az OKJ előírásai szerint a 11. évfolyamon szakmai alapgyakorlatból, a 12. évfolyamon szakmai gyakorlatból áll. Az alapgyakorlatok tartalma azonos jellegű (pl. fémipari) szakmák esetén 70-80%-ban azonos. Az egyes szakmákra jellemző speciális ismeretek oktatása a 12. évfolyamon, szakmai gyakorlaton belül történik. A tanterv fontos része a felszerelési jegyzék, amely az adott tantárgy oktatásához szükséges, előírt eszközrendszert határozza meg.

A szakmunkás időalap a tantervi témák anyagához megadja a téma oktatására előírt tanulóidőt és a szakmunkás időalap értékét.

2.2.A helyben készített dokumentumok

Az iskolában, helyben készített dokumentumok a következők:

az oktatási-termelési terv (elkészítése a gyakorlati oktatásvezető feladata);
a tanmenet;
a foglalkozási vázlat (a szakoktató készíti, ez tulajdonképpen egy gyakorlati napra szóló „óravázlat”);
a csoportnapló (a szakoktató vezeti, majd általában hetente átírja a benne szereplő adatokat az osztálynaplóba, ill. megküldi azokat az iskolának);
a munkanapló (a tanuló vezeti, az elvégzett munkák nyilvántartására szolgál).

3.A gyakorlati oktatás feltételrendszere

3.1.A gyakorlati oktatás személyi feltételei

Az oktató

A termelőmunka tanításának feltétele az alaposan képzett oktató. Az oktatónak (a mesternek) szakemberként és pedagógusként is meg kell felelnie, így az oktatónak szakmai és pedagógiai képzettséggel is rendelkeznie kell.

Az oktató személyiségére legyen jellemző:

a szakma és annak oktatása iránti lelkesedés, érdeklődés;
a tanulók szeretete, a helyes oktató-tanuló viszony;
a nevelői (mesteri) tekintély, amely az állandó, következetes, példamutató munkáján alapul;
a szakmai képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló törekvés;
a szakmai és a módszertani érdeklődés, felkészültség;
a saját módszertani tapasztalatok hasznosítására való törekvés.

A tanulók

A tanulókkal szemben támasztott követelmények: a szellemi (értelmi) és a fizikai (fiziológiai) alkalmasság. Ez utóbbiról orvosi vizsgálat dönt. A kézműves szakmákban fontos kézügyesség meglétét és szintjét csak munkapszichológiai laboratóriumi vizsgálattal lehetne megállapítani.

3.2. A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei

A tanulók csak olyan munkatanulási feladatokat tudnak megoldani, amilyeneket a tárgyi feltételek lehetővé tesznek. Éppen ezért kell a tanműhelyekkel szembeni követelményeket pontosan megfogalmazni.

3.2.1.A termelés feltételei

A tanműhelyeknek biztosítaniuk kell a munkatevékenység feltételeit:

a tantervi feladatok megoldását;
a 14-18 éves tanulók fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelő munkafeltételeket;
az üzemi (termelési) munkatevékenység minőségi követelményeit (a termelési teljesítmény mennyiségi követelményei nélkül).

3.2.2.A módszertani követelmények

A tanműhelyeknek biztosítaniuk kell a korszerű oktató-nevelő munka feltételeit:

a tanulók egyéni munkahelyét, egyéni foglalkoztatásának lehetőségét;
az üzemszerű termelés lehetőségét;
a zavartalan anyag- és energia-ellátást;
az oktató pedagógusok bemutatási, szemléltetési lehetőségét és eszközeit

3.2.3.Az egészségügyi követelmények

A tanműhelyeknek biztosítaniuk kell az egészségügyi követelmények teljesítését:

a tanulónként legalább 2 négyzetméter helyszükségletet illetve 15 köbméter légtérfogatot a gépek és a berendezések nélkül;
a természetes és mesterséges világítást;
a természetes és mesterséges szellőztetést;
a megfelelő fűtést;
a vízellátást (hideg és meleg víz);
a szennyvíz és a hulladék eltávolítását;
az öltözőt, az illemhelyet, a fürdőt;
a segélyhelyeket.

3.2.4.A biztonságos munkavégzés követelményei

A tanműhelyekben a munka ártalmai és a baleseti kockázatok veszélyeztetik a tanulók egészségét.

A baleseti veszélyek egy része a tanulók magatartásán múlik, ezért fontos, hogy oktatással, szoktatással, a rend és a fegyelem következetes betartatásával előzzük meg ezeket a baleseteket.

A baleseti veszélyek másik része a balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtésével küszöbölhető ki. A balesetek elhárítása a gépekre szerelt védő-berendezésekkel, az oktató utasításaival, megfelelő munkaszervezéssel, a biztonsági szabályok betartatásával, valamint az egyéni védőfelszerelések kötelező alkalmazásával oldható meg.

118297.doc 4. oldal

3 SZ MELLÉKLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGÜNK MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE 20082009 NEVELÉSI
3 SZÁMÚ NYOMTATVÁNY SZEMÉLY VAGYONVÉDELMI ÉS MAGÁNNYOMOZÓI SZAKMAI KAMARA
4 NAPIREND SAJÓSZÖGED KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS SZAKMAI PROGRAMJA

Tags: előadás 1., szakmai, módszertana, gyakorlat, előadás, oktatásának