2 2 A REFORMÁCIÓ ÉS A KATOLIKUS MEGÚJULÁS A

22

2 2. A reformáció és a katolikus megújulás 2 2 A REFORMÁCIÓ ÉS A KATOLIKUS MEGÚJULÁS A

A reformáció okai

A XV. századra a katolikus egyház erkölcsi téren válságba került

elterjedt a búcsúcédulák árusítása, azt hirdette az egyház, hogy a cédulát vásárlók bűneit megbocsájtja Isten a befolyó pénzt saját célokra használták fel (pl. X.Leó pápa a Szent Péter székesegyház építésére)
az embereket felháborította a papok életmódja, viselkedése megjelenik az igény egy olyan egyházra, amely megfelel az emberek elvárásainak
a katolikus egyház nagy vagyonnal, adóbevételekkel rendelkezett az uralkodók, fejedelmek egy része szerette volna ezt a vagyont megszerezni, függetlenedni a pápától támogatják a reformációt

A reformáció irányzatai

Reformációnak nevezzük a XVI. században kibontakozó vallási reformmozgalmat, amely megpróbált az emberek számára jobban elfogadható hittételeket, szertartásokat kialakítani. A reformátorok kezdetben hittek abban, hogy a katolikus egyház jobbá tehető, megreformálható. Amikor a pápa és az egyház szembeszállt a reformátorokkal, új egyházak jönnek létre a reformáció következtében.

Luther irányzata

A reformáció 1517-ben Martin Luther (Luther Márton) német szerzetes fellépésével kezdődik. Luther 95 pontban foglalta össze vallási reformelképzeléseit:

a bűnt egyedül Isten bocsájthatja meg nincs szükség gyónásra, búcsúcédulákra
a hit az üdvözülés egyetlen forrása nincs szükség egyházi szervezetre, hierarchiára elutasítja a pápa hatalmát, az egyházi vagyon létezését, (szekularizáció= birtokok kisajátítása, elvétele)
egyedül a Bibliában leírtak számítnak a katolikusok hét szentsége (keresztség, bérmálás, házasság, egyházi rend, oltári szentség (úrvacsora), bűnbocsánat (gyónás), utolsó kenet (betegek szentsége) közül csak kettőt fogad el (keresztség, úrvacsora) csak ez a kettő van benne a Bibliában,
a Bibliát le kell fordítani minden nyelvre, hogy az emberek is olvashassák,
nincs szükség papságra, szerzetesrendekre egyszerű lelkészeknek kell vezetni a közös imádságokat, énekléseket a lelkészek házasodhatnak is.

Vallásháború a Német-Római Birodalomban

Luther nézetei elterjedneka pápa elutasítja a kritikát és kiátkozzaV.Károly császár is ellene fordula német fejedelmek közül viszont sokan mellé állnak, mert felismerik hogy a saját hatalmuk erősítésre használhatják és kisajátíthatják az egyházi birtokokat. Bölcs Frigyes szász herceg védőőrizetben tartja Luthert Wartburg várában, itt fordítja le a Bibliát német nyelvre.

1529-ben a speyeri birodalmi gyűlésen megtiltják a lutheránus tanítások terjesztését a lutheránusok tiltakoznak (protezsálnak) ellene ezután már protestánsoknak is nevezik őket. (Később az összes új vallást összefoglalóan nevezik így).
1530-ban Luther tanítványa, Melanchton az augsburgi birodalmi gyűlés elé terjeszti az új vallás alapelveit (innen származik a vallás másik neve: ágostai hitvallásnak is nevezték),
Luther követői létrehozzák a schmalkaldeni szövetséget  katolikusok pedig a Szent Ligát kitör a vallásháború a két szövetség között, a lutheránusokat I. Ferenc francia király is támogatja, érdeke volt a Habsburg császár gyengítése.
1555-ben zárul a vallásháború az augsburgi vallásbékével. A béke szerint a fejedelmek választhatnak a két vallás közül, melyiket akarják követni, az alattvalóknak pedig követni kell uruk vallását („akié a föld azé a vallás”).
Luher követőiből új egyház jön létre, az evangélikus egyház (hívták őket lutheránusoknak, vagy ágostai vallásnak is). Főleg német nyelvterületen és Skandináviában terjed el.

A svájci irányzat- Kálvin János tevékenysége

Svájcban Ulrich Zwingli tevékenységével kezdődött a reformáció. Az ő halála után a francia származású Jean Calvin (Kálvin János) lesz a meghatározó reformátor.

egyszerű, szegény egyházat akart létrehozni elutasította a papok fényűzését, a templomok díszítését,
Lutherhez hasonlóan elutasítja az egyházi hierarchiát, a pápa hatalmát,
a szertartásokon a közös éneklést, prédikációt helyezi előtérbe,
szerinte az Isten az ember cselekedeteitől, hitétől függetlenül már eleve elhatározta ki üdvözül és ki jut kárhozatra (pokolba). (predesztináció= eleve elrendelés),
a munkát (és az abból eredő hasznot) is Isten akaratának tartotta, megbecsülte  a józan, takaros életet hirdette a kereskedő, iparos polgárság körében is népszerű lesz
szerinte az embereknek joguk van fellázadni az uralkodó ellen, ha az nem az Isten elvárásainak megfelelően kormányoz (zsarnokoskodik). (zsarnokölési elmélet)
az egyházközösség élére egyháztanácsot kell állítani (presbitérium), ezekbe pedig a lelkészek mellé híveket (presbitereket) is kell választani.

Kálvin Genf prédikátora lesz, nézeteit ”A keresztény világ tanítása” (Institutio) címen könyvben is kiadták.

A kálvinista nézetekből alakul ki a református vallás (kálvinista vagy helvét vallásnak is nevezték). Franciaországban hugenottáknak, Angliában puritánoknak nevezték őket.

A kálvinista vallás elsősorban Svájcban, Franciaországban, Németalföldön, Magyarországon terjed el.

A népi irányzat- újrakeresztelők (anabaptisták)

Thomas Münzer (Münzer Tamás) vezetésével a Német-Római Császárság területén alakul ki.

Münzer szerint csak felnőtt korban tud dönteni az ember arról, hogy milyen vallást akar felnőtt korban kell megkeresztelni az embereket követőiből kialakul az anabaptista egyház (újrakeresztelők).
Münzer a vagyonegyenlőséget hirdette fellépett a nemesek, gazdagok ellen
főleg a szegény parasztság köréből kerültek ki követői
1524-ben kitör a német parasztháború, csak 1526-ban tudják leverni a német fejedelmek Münzert mint lázítót kivégzik.

A szentháromság tagadó (antitrinitárus) irányzat

Miguel Servetto (Szervét Mihály) spanyol orvos az irányzat létrehozója, vezetője.

 Szerinte Jézus Krisztusnak nincs isteni természete, egyszerű ember volt.

Nem fogadja el a keresztény vallás alaptételét a szentháromságot, vagyis hogy Isten három személyben jelenik meg (Atya, Fiú(Jézus), Szentlélek).
Amikor Genf városába utazik, Kálvin kivégezteti
A szentháromság tagadókat mindenhol üldözik Európában, csak Lengyelországban és Erdélyben lesz elismert vallás. Itt kialakul az unitárius egyház.

Az anglikán egyház kialakulása

Angliában VIII. Henrik(1509-1547) uralkodó szembe kerül a pápával (VII. Kelemen), mert az nem hajlandó elválasztani feleségétől.

az angol egyházat kivonja a pápa irányítása alól, létrehozza az anglikán egyházat (1533)
az egyház vezetője a mindenkori angol uralkodó lesz,
vallási vezetője pedig a canterbury érsek,
megmaradnak katolikus szertartások és a régi egyházszervezet (hierarchia),
az egyházi birtokok a király kezébe kerülnek (szekularizáció),
az angol társadalomban sokan nem elégszenek meg ennyi változással, a katolikus tanításokkal való szakítást követelik őket puritánoknak nevezték, gyakorlatilag Kálvin tanításait követték, egyháztanácsokat (presbitériumokat) akartak létrehozni az anglikán egyház üldözte őket.

Az ellenreformáció

A katolikus vallás hívei, papjai, vezetői mozgalmat indítanak a katolikus vallás megújítására, hogy visszaerezzék a híveket az újonnan létrejött egyházaktól. III.Pál pápa indítja el:

1540-ben engedélyezi a pápa a jezsuita szerzetesrend megalakítását Loyolai Szent Ignácnak a jezsuita rend lesz az ellenreformáció legfőbb ereje katonai fegyelem a jellemző, minden tagja a vezető (generális) utasításait követi igyekeznek az uralkodók és más befolyásos emberek környezetébe kerülni, bizalmi pozíciókat szerezni befolyásolni próbálják az uralkodókat színvonalas iskolákat hoznak létre.
1542-ben újra felállítják az egyházi bíróságit, az Inkvizíciót üldözi a katolikus tanításokkal szembenállókat,
1545-ben összehívja a pápa a tridenti zsinatot. (1563-ig ülésezik) itt fogadják el a katolikus vallás megújítását célzó döntéseket

megtiltják a búcsúcédulák árusítását,
tilos halmozni a tisztségeket
erősíteni akarják a papság erkölcseit a főpapoknak az egyházmegyékben kell élniük, hogy ellenőrizni tudják a papok életét

erősíteni akarják a papképzés színvonalát minden egyházmegyében szemináriumokat (papképző felsőfokú iskolát) kell létrehozni.
1559-ben összeállítják a tiltott könyvek jegyzékét, az Indexet ezeket tilos olvasni a híveknek,
díszesebbé, látványosabbá próbálják tenni a katolikus szertartásokat.

Az ellenreformáció eredménye

Az ellenreformációnak köszönhetően megáll a protestáns vallások terjedése

azokban az országokban lesz eredményes az ellenreformáció, ahol a politikai hatalom (uralkodó) támogatását élvezik, így pl. a Habsburg Birodalomban, Spanyolországban, a Pápai Államban az inkvizíció csak itt tud megjelenni, és felelősségre vonni a katolikus tanításokkal szembenállókat
egyik új vallás sem tud kizárólagos vallássá válni egyik országban sem, mindenhol maradnak katolikus hívek
Itáliában és Spanyolországban nem terjednek el az új vallások itt erős az inkvizíció,
a keleti kereszténység területén (Oroszország, Balkán) sem a reformáció, sem az ellenreformáció nem jelenik meg az ortodox keresztényég külön vallás marad.

Barokk stílus (kb. 1600-1700)

Az ellenreformáció stílusirányzata. A szó furcsát, különöst jelent (az olasz és francia nyelvben). Itáliában jelenik meg, a reneszánsz stílust követi. Túldíszítettség jellemzi. A katolikus egyház a pompát arra karta felhasználni, hogy visszaszerezze a híveket az egyszerűséget hirdető protestáns vallásoktól. Elkápráztatni akarták az embereket, hogy érezzék Isten és a katolikus egyház hatalmát.

építészet: a pompa, a díszítés eltúlozása jellemzi, falfestmények (freskó) díszes oszlopok, festett oltárképek jellemzik (templomokban)
festészet: gyakoriak vallási témák, portréábrázolások, új műfaj a csendélet, legjelentősebb képviselői: Rubens, Rembrandt
irodalom: uralkodó műfaja az eposz, a főhősök Krisztus bajnokai pl. Miguel de Cervantes: Don Quijote, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
zene: megjelenik az opera (Monteverdi), Johann Sebastian Bach a meghatározó zeneszerzője a korszaknak

Reformáció elterjedése Magyarországon

Luther tanai már az 1520’as években elterjednek Magyarországon
- Dévai Bíró Mátyás (első nagy hatású magyar nyelvű prédikátor)
- főleg szász városokban, Felvidéken
Kálvinizmus nyeri el a legnagyobb szimpátiát, sokan a lutheri tanokról térnek át
- Méliusz Juhász Péter
- Debrecen (kálvinista Róma)
Erdély sajátosságai
- A vallásháborúk korában Erdélyben – egyedülálló módon – békességben éltek a felekezetek  vallási türelem, szabad vallásgyakorlat kimondása (1568. tordai országgyűlés)
  - 4 bevett vallás: katolikus, evangélikus, kálvinista, unitárius
- vallási megoszlása változatos képet mutatott: magyarok reformátusok, székelyek katolikusok, szászok evangélikusok, románok ortodox katolikusok

Kulturális hatásai

1590: első teljes magyar nyelvű Biblia: vizsolyi Biblia /Károly Gáspár fordításában/
a hit terjesztésében a protestánsok nagy szerepet szántak az iskoláknak
- Fejlődött az oktatás. Új református iskolák alakultak. (Gyulafehérvár, Kolozsvár, Várad, Tolna, Debrecen, Sárospatak)
- Hazai egyetem hiányában a diákok csak külföldi egyetemeken tanulhattak tovább.
a hitelvek és a műveltség terjesztésének leggyorsabb eszköze a könyv lett  állandó nyomdák alapítása

Ellenreformáció

A katolikus egyház Pázmány Péter (1570-1637) esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor segítségével erősödött meg ismét a XVII. század első felében
- Pázmány protestáns családban született, később áttért a katolikus hitre és belépett a jezsuita rendbe.
- Mint esztergomi érsek, a jezsuiták módszerét követve előbb a főurakat térítette vissza a katolikus vallásra, hisz tudta, hogy a jobbágyok kénytelenek követni uruk vallását.
- Pázmány az oktatást és a nevelést is felhasználta.
  - A bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre.
  - 1635. Nagyszombatban egyetemet alapított.
  - gondoskodott arról, hogy a hívekhez minél több magyarul beszélő katolikus pap vagy szerzetes jusson el.

Tags: katolikus megújulás, beszélő katolikus, katolikus, megújulás, reformáció