8. TÉTEL
A FOGALMAK KÖZÖTTI LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK,
MŰVELETEK FOGALMAKKAL
Fogalom: az objektív valóság tárgyainak, jelenségeinek lényeges ismertetőjegyei a fogalmakban tükröződnek. A fogalom tehát a valóság absztrakt fokon történő megismerésének az alapformája. Az osztályozás mindig fogalmi síkon zajlik.
A fogalmak osztályozása értelmi folyamat, mely a tárgyakat, jelenségeket hasonlóságuk foka alapján rendezi el elsődlegesen; majd különbségeik alapján pedig elkülöníti. Tehát újabb csoportokat hoz létre. Ehhez a tevékenységhez minden ismertetőjegyet fel kell tárni, a lényegeseket ki kell emelni. Ha lehetséges, a leglényegesebbet kell kiemelni, és ezt kell az osztályozás alapjául venni. Ez biztosítja az osztályozási rendszer tartósságát.
A fogalmak közötti logikai összefüggések:
Nem - faj viszony (genus-species)
Hierarchikus rendszerekre jellemző. Nem - faj viszony áll fenn az egy osztályban összefoglalt specifikus fogalmak és az osztályt kifejező általános fogalmak között.
Rész - egész viszony
A hierarchikus rendszerekben lefordítódik a hierarchiára. Rész - egész viszony áll fenn a tárgyakat és azok részeit kifejező fogalmak között.
mellérendelő viszony
Két fogalom között akkor áll fenn mellérendelő viszony, ha az egyik fogalom tartalmát alkotó lényeges ismertetőjegyek összessége nem vonatkozhat a másik fogalom terjedelmébe tartozó egyetlen tárgyra sem, de mindkét fogalomban van olyan közös ismertetőjegy, mely őket egy általánosabb fogalomban (egy osztályban) egyesíti (Pl.: növény – állat = élőlény)
ellentmondásos viszony
Két fogalom között akkor áll fenn ellentmondásos viszony, ha az egyik fogalomba tartozó tárgyak valamilyen lényeges (speciális) ismertetőjeggyel rendelkeznek, a másik fogalom pedig nem rendelkezik ezekkel a lényeges jegyekkel (Pl.: fémek – nem fémek)
ellentétes viszony
Két fogalom között akkor áll fenn ellentétes viszony, ha a tárgyak lényeges ismertetőjegyei egymással ellentétes (szembenálló) tendenciát mutatnak (Pl.: gyűjtőlencse – szórólencse)
egyértelműségi viszony
A fogalmak között egyértelműségi viszony áll fenn akkor, ha a két fogalom tartalmát alkotó lényeges ismertetőjegyek ugyanarra a tárgyra vonatkoznak (Pl.: Budapest – Magyarország fővárosa)
egybeesés (azonosság)
A zonosság áll fenn abban az esetben, ha két dokumentum tartalmát szinonimákkal jelöljük (Pl.: kutya – eb)
Műveletek fogalmakkal:
Logikai összeadás
A+B; A és B fogalom A logikai összeadás olyan két vagy több fogalom összekapcsolása, melyek egymás mellett fordulnak elő. (Mellérendelő viszonyban „és” szócska összekapcsolásával.) Az ETO esetében a logikai összeadást a fogalmak, illetve jelzeteik + jellel való összekötésével jelöljük, pl.: 622+669 (Bányászat és kohászat)
Logikai szorzás (vagy metszet)
AXB; A logikai szorzás olyan két vagy több fogalom összekapcsolása, melyek között lényeges összefüggések jönnek létre. Pl.: ilyen kapcsolat létesül az „alumínium” és az „ötvözet” fogalmak között. A két fogalom ábrázolása során közös rész alakul ki. A és B egymásba megy, ami közös, azt akarom kiemelni. Az ETO esetében a logikai szorzás a : (kettőspont) jel (viszonyítás) segítségével jön létre.
Logikai tagadás, vagy logikai kivonás (különbség, differencia)
A logikai tagadás olyan két fogalom közötti kapcsolat, mely egy általános és egy specifikus fogalom között jön létre. Az általánosból kizárjuk a specifikusat (Pl.: Járművek a légi járművek kivételével). Az ETO-ban fel kell sorolni, hogy mi van benne.
Egyesítés (unió) vagy szintézis
Két fogalom – A és B – egyesítése, a két fogalom egybeolvadásával egy új fogalmat hoz létre. Az ETO esetében az ilyen egyesítést az ’ (aposztróf) jelével jelöljük (pl.: vegyületek elemekből jönnek létre).
Tags: fogalmak közötti, „ötvözet” fogalmak, fogalmakkal, logikai, műveletek, összefüggések, közötti, fogalmak, tétel