KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS 2 A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS A MEZŐGAZDASÁGI TÁMOGATÁSOK

Kölcsönös megfeleltetés 2.

A kölcsönös megfeleltetés a mezőgazdasági támogatások elnyerésének feltételrendszere, s 2009. január 1-vel bevezetésre került Magyarországon.

A kölcsönös megfeleltetés két részből áll össze:

1. Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ)

2. Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK), mely 19 EU irányelv előírásait tartalmazza a természetvédelem, a környezetvédelem, az állatjelölés, az élelmiszerbiztonság, az állat- és növényegészségügy és az állatjólét területén. Ezeket az előírásokat jelenleg is hatályos jogszabályok szabályozzák Magyarországon.

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények

2009-től kezdődően a következő szakmai követelmények kerülnek ellenőrzésre:

természetvédelem
környezetvédelem
állatok jelölése és nyilvántartása.

Természetvédelmi követelmények

A vadon élő madarak védelméről és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények hatálya a NATURA 2000 területen gazdálkodókra terjed ki.

A NATURA 2000 minősítésű területeken engedélyköteles tevékenységek: védett fa, facsoport kivágása, gyepterület feltörése, felülvetése, mezőgazdasági telephely létesítése, mezőgazdasági terület erdősítése, termőföld más célú hasznosítása.

Védelemben részesülő madárfajok egyedeinek tartásához, hasznosításához, bemutatásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Tilos a madarak fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása vagy elpusztítása. NATURA 2000 területen a vadászat során be kell tartani a vadászati idényre, a vadászható állatfajokra és a vadászati módokra vonatkozó jogszabályi előírásokat. Tilos a védett növényfajok egyedeinek engedély nélküli elpusztítása, károsítása, begyűjtése, birtokban tartása, adásvétele, cseréje. Nem őshonos élő szervezetek betelepítéséhez engedély szükséges. A NATURA 2000 minősítésű területeken be kell tartani a földhasználati szabályokat.

Környezetvédelmi követelmények

A felszín alatti vizek védelme érdekében nem szabad olyan technológiát alkalmazni, amelyek a szennyezőanyagot (szervestrágya, műtrágya, olaj, üzemanyag, növényvédőszer, szennyvíz, mosóvíz) közvetve vagy közvetlenül a felszín alatti vízbe vezetik be. Az ellenőrzés során a szennyezés jelét keresik a gazdaságban.

A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények hatálya minden támogatást kérelmezőre kiterjed.

A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása minden esetben engedélyköteles tevékenység. Az engedélyt a megyei talajvédelmi hatóság talajvédelmi terv alapján adja ki.

Az ellenőrzés során egyrészt a talajvédelmi hatóság engedélyét ellenőrzik, másrészt szemrevételezéssel a kijuttatás mennyiségét és a helyét, továbbá a technológiáját. A szennyvíziszapot a felszín alá kell juttatni vagy felszíni kijuttatás esetén szikkadás után be kell dolgozni, a szennyvíziszapot termőföldön ne lehet tárolni.

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről Magyarországon az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet szól. A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak be kell tartaniuk. A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak és a nem nitrátérzékeny területen a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végzőknek adatszolgáltatási és nyilvántartás vezetési kötelezettsége van.

Állatok jelölése és nyilvántartása

Az „Állatok azonosítása és nyilvántartása” a sertés, a szarvasmarhafélék, valamint a juh és kecske állatfajok esetében állapít meg követelményeket.

A sertések azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatban a következő követelményeket kell betartani:

Tenyészet bejelentési kötelezettség
Állatmozgás-nyilvántartás vezetése
Sertés szállítólevél használata
Állatjelölés

A tenyészetek bejelentésével kapcsolatos követelmények

Új tenyészet létesítését vagy tenyészet megszüntetését, továbbá a tenyészet bármely bejelentett adatában bekövetkező változásokat tíz napon belül be kell jelenteni.

A tenyészetben levő sertésekről állatmozgás-nyilvántartást kell vezetni.

Az állatmozgás-nyilvántartás tartalmazza:

a tenyészetbe érkezett és abból kikerült állatok számát, valamint azonosítóját vagy származási tenyészetkódját,
a sertés szállítólevél sorszámát,
behozatal és kivitel esetén a küldő vagy fogadó tenyészet kódját, megnevezését és a szállítás időpontját,
a szállított állatok korcsoportját.

Az előírt tartalommal állandóan rendelkezésre kell állnia az állatmozgás-nyilvántartásnak, valamint az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselőjének rendelkezésre kell bocsátani, továbbá legalább három évig meg kell őrizni.

Az állatokat szállításkor érvényes sertés szállítólevélnek kell kísérnie, amelyet három évig nem kell őrizni.

A sertések jelölésével kapcsolatos követelmények:

A sertéseket a jobb fülben elhelyezett engedélyezett ENAR-füljelzővel kell megjelölni. Jogszabályban meghatározott esetekben (az önálló tenyészetből vágóhídra szállított sertések esetében) a jelölés jelölő kalapáccsal is történhet. Meg kell akadályozni a füljelzők szándékos eltávolítását, megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét. Az állatokat meg kell jelölni az állat tenyészetből történő kiszállítását megelőzően, importált állat esetében a karanténból történő kiszállítást megelőzően, amennyiben állat-egészségügyi okból szükséges, valamint szükség esetén tenyésztési célból.

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során gazdálkodótól az alábbi dokumentumokat kérik:

Sertés szállítólevél
Sertés állatmozgás-nyilvántartás
Jelölőkalapács használatára vonatkozó hatósági engedély

A szarvasmarhafélék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatban a következő követelményeket kell betartani:

Egyed bejelentési kötelezettség
Állomány-nyilvántartás vezetése
Állatjelölés
Marhalevél igazolólap

A bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos követelmények

Minden a gazdaságba, illetve onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetőleg halálát, továbbá ezen események időpontját az eseménytől számított 7 munkanapon belül az országos adatbázisba el kell juttatni. Születés esetében az előírt bejelentési időtartam kezdő napjaként – az állat születésének napja helyett – a jelölés napja alkalmazható. Ennek megfelelően a borjú születését a jelölését követő hét napon belül kell bejelenteni. A borjú jelölését a születését követő húsz napon belül vagy azt megelőzően kell elvégezni, hogy az állat elhagyja a tenyészetet.

A tenyészetben levő szarvasmarhákról állomány-nyilvántartást kell vezetni.

Az állomány-nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia:

az állat azonosítóját, születési idejét, nemét, fajtáját, színét
a gazdaságban tartott állat elhullásának napját
a gazdaságból távozó állatok esetén az állattartó nevét, címét, vagy azon gazdaság azonosító kódját, akinek/ amelybe az állatot szállították, valamint az indulás időpontját.
a gazdaságba érkező állatok esetén az állattartó nevét és címét, vagy azon gazdaság azonosító kódját, akitől/amelyből az állatot szállították, valamint az érkezés időpontját

A szarvasmarhafélék jelölésével kapcsolatos követelmények:

A szarvasmarhák jelölése a hatóság által engedélyezett füljelzővel történhet. Az állatokat meg kell jelölni a születést követő 20 napon belül, a harmadik országból behozott állat jelölését a szükséges állat-egészségügyi vizsgálattól számított 20 napon belül. Ha az állat egyik füléből kiesett a füljelző vagy ha olyan mértékű károsodás érte, hogy a felirata már nem olvasható, a pótlását 48 órán belül meg kell rendelni, és annak átvételét követő 48 órán belül az állat fülébe kell helyezni.

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során gazdálkodótól az alábbi dokumentumokat kérik:

Szarvasmarha állomány-nyilvántartás
Marhalevél igazolólap

A juh és kecske állatfajok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatban a következő követelményeket kell betartani:

Állomány-nyilvántartás vezetése
Állatjelölés

A gazdálkodónak a tenyészetben található állatokról fajonként előírt tartalommal naprakész állomány-nyilvántartást kell vezetnie.

Az állomány-nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a gazdaság azonosító kódját
a gazdaság címét és földrajzi koordinátáit vagy a gazdaság földrajzi elhelyezkedésének azzal egyenértékű megjelölését
a termelés típusát
a legutolsó állományleltár eredményeit és elvégzésének időpontját
az állattartó nevét, címét
a gazdaságot elhagyó állatok esetén a szállító nevét, a szállítóeszköz azon részének rendszámát, amelyet az állatok szállítására használnak, a rendeltetési gazdaság azonosító kódját, vagy annak nevét, címét, vagy a vágóhídra szállított állatok esetében a vágóhíd azonosító kódját vagy nevét és az elszállítás időpontját, a szállítási okmány másodlatát vagy hitelesített másolatát
a gazdaságba érkező állatok esetén annak a gazdaságnak az azonosító kódját, amelyből az állatot átszállították, valamint az érkezés időpontját, a szállítási okmány másodlatát vagy hitelesített másolatát

Az állattartónak rendelkeznie kell az alábbi, az állomány-nyilvántartás mellékletét képező dokumentumokkal:

- a jelölésre felhasználható fülszámok listájával. Ezen fel kell tüntetni a jelölés időpontját (év, hó) minden füljelző esetében;

- az állatok ENAR-számát tartalmazó listával;

- az állatok szállítási dokumentumaival.

Az állomány-nyilvántartót a mellékleteivel együtt az állattartó 3 évig köteles megőrizni a helyszínen és azt az ellenőrzést végző illetékes hatóság részére bemutatni.

A juh és kecske állatfajok jelölésével kapcsolatos követelmények:

Az állatokat akkor kell megjelölni

mielőtt elhagyják a születéskori gazdaságot, de legkésőbb 6 hónapos korukig,
a harmadik országból behozott, továbbtartásra meghagyott állatokat a kötelező állat-egészségügyi ellenőrzések elvégzését követő 14 napon belül, de minden esetben a gazdaság elhagyása előtt kell megjelölni.

A juhok jelölését ENAR-számmal a hatóság által engedélyezett füljelzővel a következők szerint kell megjelölni:

azokat az állatokat, amelyeket nem szántak továbbtartásra, két pár füljelzővel kell megjelölni
a továbbtartásra szánt állatokat egy füljelzővel kell megjelölni. Ebben az esetben, ha az állatot más tagállamba szállítják, másodlagos jelölésként az ENAR-számot tartalmazó füljelzővel is el kell látni.

Ha az állat füléből a füljelző kiesett, vagy olyan mértékben károsodott, hogy a rajta lévő felirat nem olvasható, annak pótlásáról, illetve cseréjéről a lehető leghamarabb, de legkésőbb az állat értékesítéséig, illetve a leltár időpontjáig gondoskodni kell. Füljelzőt állatból kivenni, más állatnál újra felhasználni tilos.

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése során gazdálkodótól az alábbi dokumentumokat kérik:

Állomány-nyilvántartás
Juh, kecske szállítólevél
Állományleltár

A fentebb leírt előírások ismerete és betartása szükséges ahhoz, hogy ebben az évben eredményes legyen a mezőgazdasági támogatások lehívása. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy míg a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzés csak néhány kiemelt követelményre, addig a hatósági ellenőrzés a jogszabályi előírások teljes körű betartására vonatkozik.

Összeállította: Agócs Bernadett – ÚMVP tanácsadó:

Tel: 30/298-2322

E-mail: [email protected]

Tags: kölcsönös megfeleltetés, a kölcsönös, kölcsönös, megfeleltetés, támogatások, mezőgazdasági