MUTASSA BE MILYEN TESTI ÉS LELKI VÁLTOZÁSOKON MEGY KERESZTÜL

14 HATÁROZZA MEG A BÉRGAZDÁLKODÁS ALAPFOGALMAIT ÉS MUTASSA BE
20TÉTEL MUTASSA BE AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK FORMÁIT
Informatikai Rendszerek Számítógépes Vállalatirányítás 1 Mutassa be a

Mutassa be, milyen testi és lelki változásokon megy keresztül Köves Gyuri

Mutassa be, milyen testi és lelki változásokon megy keresztül Köves Gyuri

a Sorstalanság című regényben!

I. Kertész Imre

- 1929. november 9-én született Budapesten, zsidó családban.

- 1944-ben Auschwitzba deportálták, majd onnan Buchenwaldba. A koncentrációs táborok felszabadulása után, 1945-ben visszatért Magyarországra.

- A háború után fizikai munkásként dolgozott. 1948-tól a budapesti Világosság újságírója volt, de 1951-ben, mikor a lap párthű lett, felmondtak neki.

- regényeket, esszéket ír, németből fordít.

- A nyolcvanas évektől számos díjban és elismerésben részesült

- 2002. október 10-én irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki Stockholmban. Kertész Imre kapta meg első magyarként az irodalmi Nobel-díjat, „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

- Jelenleg Berlinben él, de magyar állampolgárságát is megtartotta. Tartja folyamatosan a kapcsolatot az itthoniakkal.

II. Munkássága:

- Első regényét, a Sorstalanságot 1960 – 1973 között írta, először visszautasították, csak 1975-ben jelenhetett meg.

- Ezt a történetet (Köves Györgyét) folytatják A kudarc és a Kaddis a meg nem született gyermekért c. regények.

- További művei: A nyomkereső, Gályanapló, A holochaust mint kultúra, A száműzött nyelv, Felszámolás.

III. A Sorstalanság

- Műfaji meghatározás:

a. nevelődési regény: egy kamasz fiú (Köves György) nevelődési regénye, egy naiv, de korántsem ostoba, csak gyermekségéből adódóan kevéssé tájékozott fiúnak hirtelen az élet legkegyetlenebb próbáit kell kiállnia, eközben válik felnőtté

b. önéletrajzi regény: az önéletrajziságot sugallja, hogy az elbeszélő egyes szám első személyben beszél.

c. A köznapi kalandregény műfaji jellegzetességei figyelhetők meg benne. Köznapi emberi sors ábrázolása, annak fordulópontjain, válságmozzanatain keresztül.

- a fiú történetének hátterében a náci Németország, a zsidó emberek millióinak szervezett legyilkolása, deportálása áll, a tragédia azáltal mélyül el, hogy mindezt egy kisfiú szemszögéből követjük végig, az író szinte naplószerű pontossággal láttatja megaláztatásának folyamatát; a gyermeki nézőpont abban is érvényesül, hogy az elbeszélői szemlélet korlátozott

- a fiú zsidótudata nem kerül a mű középpontjába, nem ez az alapja az öndefiníciójának, ez derül ki akkor, amikor a házban lakó lánnyal vitatkozik: a lány belső, személyiséghez kapcsolódó dolognak tartja zsidóságát. A kornak megfelelően, hol büszke, hol szégyelli azt. A fiú szerint ez külsődlegesség, mivel csak a sárga csillag különbözteti meg a többi embertől.

- Sorsának alakítóiról nem egyértelműen negatívan beszél, jellemzésében a pozitívumok is feltűnnek

- A mű zárlatában a szabadulás mámorának nyoma sincs, mert annak az embernek az életét, aki előtt számtalan sorslehetőség állott - reményeit a kényszerítő körülmények semmivé foszlatták, így nem értékelhető sem fel-, sem megszabadulásnak a történet kimenetele -, nem lehet sohase elfelejteni, meg nem történtté tenni a múltat, ez determinálja a gyermek további életét

- A regény szerkezete; a főszereplő testi-lelki állapotának változása:

I. 1-3. fejezet: Magyarország, Budapest, otthon, téglagyárban, néhány hét

- szabad, egészséges, éli(k) megszokott életüket (sárga csillaggal)

II. 4-8. fejezet: Németország, Auschwitz, Buchenwald, koncentrációs táborok, néhány hónap

- rab, beteg, félholt. Auschwitzba érkezésekor még szabad embernek érzi magát, a már ott lévőket látja fegyenceknek, raboknak, zsidóknak. Még imponál neki a tábor rendezettsége. Az illúzióvesztés, a felismerés, az eszmélés színhelye. A rabruha indítja el benne az eszmélés folyamatát. Megérti a krematórium funkcióját. Fokozatosan és tartósan veszíti(k) el erejüket és belső tartásukat. Egy jó dolog éri: Citrom Bandi barátsága. Kezdetben jó rab akar lenni, de lelkesedése eltűnik, egyetlen cél: a túlélés. Háromféle menekvési mód: képzeletben otthon lenni, elbújni, megszökni. A zeitsi táborban elmúlt az éhség, a munkában már a látszatra sem ügyelt, nem érdekelte a verés, felerősödött az ingerlékenység. A térdén kialakult gyulladással kórházba került, a tetvek, bolhák ellen sem harcolt. Átlendülés a holtponton: „szeretnék kicsit élni a szép koncentrációs táborban.”. Itt kezdődik testi-lelki sebeinek gyógyulása.

III. 9. fejezet: Magyarország, Budapest, néhány nap

- szabad, gyógyult, „sorstalan” – a múltját elvették a táborokban átéltek, a jövőjét céltalannak látja.

Tags: keresztül köves, testi, mutassa, milyen, keresztül, lelki, változásokon