6 TÉTEL AZ EGK KAPCSOLATOK A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSIG AZ

8 Általános Épületgépészeti Technológiai és Biztonsági Feladatok 12es Tétel






Az EGK kapcsolatok a társulási megállapodásig

6. tétel

Az EGK kapcsolatok a társulási megállapodásig


Az 1950-es és 60-as években Európát politikai és gazdasági megosztottság jellemezte. Mo. a kelet-európai együttműködési szférába tartozott és az akkori EGK tagországaival folytatott kereskedelem fontos szerepet jelentett, de politikai és intézményi szintű kapcsolatok nem léteztek.


A 60-as évtized utolsó éveiben a Közösséggel technikai jellegű megállapodásokat kötöttünk, abból a célból, hogy egyes mezőgazdasági termékek értékesítési feltételei javuljanak (68-sertéshús, 70-borok, 71-juhsajtok). Ezeket az adott termék külkereskedelmének kizárólagos jogával rendelkező szervezetek kötötték, tehát a magyar kormány és a Közösség között nem született jogi kapcsolat. Ez a kapcsolat a 70-es évtized végéig állt fenn.


1973-ban 82. országként csatlakoztunk a GATT-hoz, melynek az EK országai is szerződő felei voltak. Mo. előtt kettős cél lebegett a csatlakozással: egyrészt minden szerződő fél biztosítja számára a legnagyobb kedvezményt és a diszkriminációmentességet, másrészt azt remélte, hogy az EK lebontja az országgal szemben fenntartott mennyiségi korlátozásokat.


Az EK 1974-től biztosította a magyar termékek számára a legnagyobb kedvezményes vámtételeket, a mennyiségi korlátozásokat pedig 1975-ig kellett volna eltörölniük. Ezt a kötelezettséget azonban az EK 1989-ig elmulasztotta, azzal az indokkal, hogy Mo. a világpiaci ár alatt exportál árucikkeket. Emiatt sokszor anti-dömping eljárást indított az EK a magyar termékekkel szemben, amellyel diszkriminálta a magyar gazdaságot.


Az 1970-es évtized végén és az 1980-as évtized elején a magyar kormány szektorális megállapodásokat kötött az EK-val (textil- illetve juhágazatban kormányszinten, acélszektorban hatósági szinten).


1988. június 25.-én az EK és a KGST egymás közös elismeréseként közös nyilatkozatot írtak alá a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok rendezésének tekintetében.


1988. szept. 26.-án hazánk és az EGK megállapodást írtak alá a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről a KGST országok közül elsőként. A megállapodás tartalma:

- kölcsönösen biztosítják a legnagyobb kedvezményes elbánást

- az alkalmazható védintézkedésekkel kapcsolatos bármely vitás kérdés a GATT elé terjeszthető

- a mezőgazdaság terén vizsgálják az egymásnak nyújtható kölcsönös kedvezményeket

- kereskedelem diszkriminációmentesség és kölcsönösség elve alapján

- gazdasági együttműködés legfontosabb céljai

(a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv szerint az EK 3 lépésben megszünteti a Mo. szemben felállított mennyiségi korlátozásokat)


Az 1988 és 1998 közötti szakasz a Mo. és EGK közötti kapcsolatok tekintetében négy szakasza bontható:


1.

Az első szakasz (1988-89) a gazdasági kapcsolatok fejlődésének, a békés egymás melletti létnek a szakasza. A fejlett ipari országok felismerték, hogy a Lengyelországban és hazánkban lezajló reformfolyamatokra gyors válaszreakciókat kell kezdeményezniük. Elfogadták a PHARE-programot, amely konkrét segítségnyújtás a két országnak, illetve egy csatolt dokumentumban megfogalmazták, hogy megkönnyítik árucikkeink nyugatra való bejutását, és fokozzák tőkebefektetéseiket.


2.

1990-ben kezdődött a második szakasz, a segítségnyújtás szakasza. A Közösség az 1995-re tervezett mennyiségi korlátozások felszámolásának határidejét 1990. jan. 1-re előre hozta. Ezen kívül kiterjesztették az Általános Vámpreferencia Rendszer hatályát Mo.-ra is. E változások hatására javult a magyar termékek versenyhelyzete a Közösség területén. Az EK piacnyitására az odairányuló magyar export előbb 49, majd 1991-ben 57%-kal nőtt.


A Közösség 1990. decemberében egyidejűleg kezdett tárgyalásokat Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Magyarországgal társulási megállapodásról, majd 1991. decemberében aláírták a társulási szerződést.


3.

1992-ben kezdődött a harmadik szakasz, az együttműködés szakasza. A megkötött szerződés preferenciális volt, a GSP helyébe a szerződéses vámcsökkentési kötelezettséget helyezte, s ipari szabadkereskedelmet célzott meg. A teljes társulási megállapodás 1994. február 1.-jén lépett hatályba.

Mo. 1994. április 1.-jén benyújtotta az EU-hoz történő csatlakozási kérelmét. Az Európai Tanács stratégiát dolgozott ki a kibővülés lehetőségéről, és elkészült a közép-kelet-európai országok számára a Fehér Könyv, mely az Unió egységes belső piacához való közeledésre tett javaslatokat.


1996. áprilisában a Bizottság megküldte Mo.-nak is azt a kérdőívet, amelynek válaszaira támaszkodva 1997 nyarára elkészítették az ’avis’-t, az első országvéleményt, s ennek alapján 1998. márciusában Brüsszelben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. (6 országgal: Lengyel, Cseh, Szlovénia, Észtország, Ciprus, Mo.)


4.

A csatlakozási folyamat szakasza. Két részből áll: 1998 áprilisától 1999 júliusáig az átvilágítás szakasza, illetve az érdemi csatlakozási tárgyalásokból, melyekből félévente egyet tartottak. (első: 99. november 10.)





Tags: kapcsolatok a, gazdasági kapcsolatok, kapcsolatok, társulási, megállapodásig, tétel