TANTÁRGYPROGRAM GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA A TANTÁRGY OKTATÓJA DR SZAKÁL GYULA A






TANTÁRGYPROGRAM

TANTÁRGYPROGRAM


GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA


A tantárgy oktatója: Dr. Szakál Gyula


A tantárgy célja, hasznosítása, kapcsolata más tárgyakkal:


A gazdaságszociológia személetében és módszerében új tudománynak tekinthető, ami modern formájában az 1970-es évektől kezdett kialakulni. Alapvető célja a gazdaság szociókultúrális szempontból való elemzése. Azt vizsgálja, hogy a társadalom különböző alrendszerei (vallás, médiumok, társadalmi tőke) miképpen határozzák meg a gazdaság működését. A tárgy kiemelten foglalkozik a vállalkozóval, a vállalkozói szocializációval és a társadalmi tőkével. A tárgy szintetizáló jellegű, hiszen épít a megelőző stádiumokra.


A tárgy követelménye: vizsgajegy


Tervezett hallgatói terhelés:

A kontakt órák mértéke 13x2 óra


A hallgatók: 5. éves gazdász egyetemista, 2. éves nemzetközi kommunikáció


  1. A gazdaságszociológia helye és kapcsolata más társadalomtudományokkal. A gazdasági beágyazottság kérdése Polányi Károlynál és Mark Granovetternél.


  1. Különböző társadalmi alrendszerek kapcsolata és hatása a gazdaságra. Az AGIL-rendszer és Kornai János koordinációs típusai: hatalmi, bürokratikus és etikai koordináció. A különböző típusokban megjelenő gazdaságfejlesztő potenciál.


  1. Társadalmi értékrendszerek és a gazdaság kapcsolata Hawkins-Best-Coney és Hofstede-modell. A különböző értékrendszerek milyen mértékben segítik, vagy gyengítik a vállalkozói erőforrásokat. Konkrét példák bemutatása a világ különböző országaiból, illetve Magyarországról.


  1. Motivációk, gazdasági motivációk és személyiségelméletek. A különböző tudományok (közgazdaságtan, szociológia, pszichológia, gazdaságantropológia) hogyan látják az ember gazdasági magatartását. Milyen kapcsolat van a különböző történelmi korszakokban megjelenő vállalkozói képek között.


  1. A vállalkozó és annak társadalmi környezete, mint gazdaságszociológiai probléma. A különböző társadalmi rendszerek milyen gazdasági struktúrákat hoznak létre, és ez miképpen jelenik meg az emberek vállalkozói magatartásában. Mit jelent a siker ideológiai, a siker retorika és a siker narratíva.


  1. A vállalkozói modellek és előképek kialakulása az ókortól napjainkig. Az egyes ember és az embercsoportok munkához, vállalkozáshoz, illetve általában a racionális kalkulációhoz viszonyának melyek a történeti gyökerei. Az első európai „personál marketing” könyv (Hesiodos: Munkák és napok) c. művének az elemzése.


  1. A polgár és a vállalkozó identitás megjelenítése. A modern európai gazdasági rendszer és a modern európai gazdasági szereplő megjelenése. A polgári identitás milyen kapcsolatban van a vállalkozásokkal. Az ember gazdasági tevékenységében mit jelent a vállalkozói viselkedés –, magatartás –, karakter és társadalmi karakter.



  1. A vállalkozói minták és kapcsolatok a 19. és a 20. században. Európában milyen vállalkozó típusok alakultak ki. Az egyes országok történelme és kultúrája milyen napjainkig ható eltéréseket eredményez.


  1. Sikerideológia, siker retorika, siker narratíva. A gazdasági sikerhez kötődő, vagy éppen azt gátló értékek történeti megjelenése. A nagyobb változások idején megjelenő siker ideológiák: protestantizmus, reformkor, liberalizmus, szocializmus.


  1. Sikerminták és gazdasági magatartásformák szocializációja. A sikeres vállalkozók családjában, illetve ezen túlmenően a társadalomban hogyan jelenik meg a gazdasági motiváció és milyen átadási csatornái vannak. Mesék, regények, filmek, rajfilmek, játékok gazdasági motivációi és az átadás mechanizmusa.


  1. A társadalmi tőke és annak kapcsolata a gazdasággal. Mit jelent a társadalmi tőke. Milyen történelmi, és gazdasági hatásokra jelenik meg. Milyen megközelítési módjai vannak: J.Hanifan, M.Granovetter, C.Coleman, R.D.Putnam.


  1. A társadalmi tőke működésének mechanizmusai. Coleman: Zártság, stabilitás, ideológia, Granovetter: A társadalmi beállítódás problémája, Putnam: Szoros társadalmi háló, a civil szektor erőssége, a reciprocitás, a bizalom.


  1. A társadalmi tőke és a gazdaság kapcsolata. A társadalmi hálók, a bizalom és a társadalmi tőkéhez köthető egyéb normák és magatartásformák hogyan határozzák meg a gazdasági folyamatokat. F.Fukuyama: A bizalom c. könyvének áttekintése. A magyar társadalmi tőke sajátosságai.

KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM A GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA VIZSGÁHOZ


  1. Szakál Gyula: Vállalkozó győri polgárok L’Harmattan, 2003. (Fejezetek)

    • A polgár, a vállalkozó és a gazdasági elit, mint kutatási terület (23.o.-69.o.)

    • Életutak, vállalkozói karakterek (171.o.-191.o.)

    • A polgári vagyon szerkezete (192.o.-213.o.)


  1. Szakál Gyula: Karrierek és életstratégiák KönyvPont, 2004.

    • A társadalmi tőkéről röviden (109.o.-115.o.)

    • A fiatalok kapcsolata a magyar társadalmi tőkével (117.o.-126.o.)

    • A segítségkérés és –adás, mint a társadalmi tőke legfontosabb jellemzője (127.o.-135.o.)


3. Robert D.Putnam: Making Democracy Work. Princeton University Press, 1994.


4. Robert D.Putnam: Bowling Alone. Simon & Schuster, 2000. New York


5. Fukuyama, Francis: Bizalom. Európa Bp. 1997.


6. Utasi Ágnes: A társadalmi interpetáció és a szolidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok.

Századvég, 2002/2.


7. Szalai Erzsébet: Gazdasági elit és társadalom a magyarországi új kapitalizmusban.

Aula, 2001.


8. Kuczi Tibor: Kisvállalkozás és társadalmi környezet. Replika Könyvek, 2000.


9. Szakál Gyula – A.Gergely András (szerk.): Társadalmi tőke, karrieresélyek, viselkedés-

minták. MTA PTI 2004.


10. Szakál Gyula: A civil szektor szerepe a társadalmi tőke képződésében. MTA PTI, 2006.


11. Műhely c. folyóirat

    1. Polgárosodás és modernizáció a Monarchiában 1993.

    2. Hanák Péter: Vállalkozók és alapítók (10.o.-11.o.)

    3. Gerő András: A társadalmi érintkezés uralkodó jellege a Monarchia
      Magyarországán


12. Műhely c. folyóirat 1996/4

    1. Gunst Péter: Gondolatok a paraszti munkakultúráról

    2. Erdész Ádám: Teljesítmény ethos a Kner nyomdában


  1. Hartmut Berghoff: Moderne Unternehmensgeschichte München – Wien – Zürich, 2005.


Győr, 2007. szeptember 5.

TANTÁRGYPROGRAM


POLITOLÓGIA


A tantárgy oktatója: dr. Szakál Gyula


A tantárgy célja, hasznosítása, kapcsolata más tárgyakkal:


A tantárgy célja a legalapvetőbb politikai, elméleti kategóriák és összefüggések megismertetése. A tárgy alapozó jellegű, így általános ismeretmegalapozó szerepe van, amelyre a későbbi tantárgyak (szociológia, gazdaságtörténet, összehasonlító gazdaságtan) épülnek. A félév során külön kiemeljük azokat az ismereteket (politikai pártok, állami intézmények, politikai eszmék), amelyek segítik a hallgatókat napjaink politikai világában való eligazodáshoz.


A tantárgyi követelmény: vizsgajegy


Tervezett hallgatói terhelés:

A kontakt órák mértéke 13x2 óra


A hallgatók főiskolás gazdászok, gazdasági informatika, műszaki informatika, zeneművészeti intézet.


  1. A politikai rendszer felépítése és elemei. A politikai folyamatokat leíró elméletek. A különböző megközelítési módok: normatív, dialektikus, kibernetikai, antropológiai elemzése.

  2. A rendszer egyes elemeinek vizsgálata. Érdekviszonyok. A politikai intézményrendszer különböző típusaiban hogyan generálódnak az érdekviszonyok és hogyan transzformálódnak politikai cselekvéssé.

  3. Uralmi és hatalmi viszonyok. Mit jelent az uralom és a hatalom definíciója. Hogyan jelennek meg a különböző társadalmakban. Mi a szerepük a politikai élet szervezésében.

  4. A társadalmak legitimációs mechanizmusa. Mit jelent a legitimáció és milyen társadalmi szerepe van. A legitimáció történet változatai. Karizmatikus, tradicionális, racionális és forradalmi legitimációs formák.

  5. A magyar legitimációs mechanizmusok napjainkig. Kora középkori, középkori és újkori legitimációs formák. A legitimációs mechanizmusok által formált magatartásmódok továbbélése napjainkban.

  6. Politikai pártok kialakulása. Angol modell, kontinentális modell, és kelet-európai modell.

  7. Politikai pártok és hatékonyság. A magyar politikai pártok kialakulása és formálódása napjainkig.

  8. A politikai intézmények kialakulása, funkciói, felépítése. A különböző modern politikai intézmények kapcsolata. A magyar politikai intézményrendszer áttekintése.

  9. Politikai filozófiák. Az európai kultúrkörben kialakult politikai gondolkodás máig ható elemeinek az áttekintése. Napjaink modern politikai eszméit miképpen határozza meg az európai politikai kultúra.

  10. A modernkor politikai eszméi. A politikai eszmék funkciója, szerveződése és európai specifikumai.

  11. A liberalizmus, konzervativizmus és a kis politikai eszmék (anarchizmus, populizmus) formaváltozásai. A politikai szemék antropológiája, hatalomképe és gazdaságképe.

  12. A nemzeti eszme és formaváltozásai. Államnemzet, kultúrnemzet, politikai nemzet, historiai nemzet

  13. Az egyes politikai rendszerek kommunikációs gyakorlata. A nyelv szerepe a politikai információk átadásában. Korlátozott kód, kidolgozott kód. Manipulációs gyakorlatok és csapdák a magyar politikai kultúrában.


Kötelező irodalom:


A vizsga anyaga alapvetően a félév során elhangzott előadásokra épül. Ennek jól meghatározott és elkülöníthető részei megtalálhatók a következő irodalmakban, amelyek megkönnyítik az egyéni felkészülést, illetve egy-egy témáról az elmélyültebb tudás megszerzését.


1. Szakál Gyula: Politológia. Távoktatási kézirat, 2005. A kézirat mindössze egy vázlatot ad a politikai folyamatok legfontosabb összefüggéseiről. Tartalmazza továbbá az alapvető kifejezéseket. Mindez nagyban megkönnyíti a felkészülést, de önmagában nem elegendő a sikeres vizsgához.


2. Gallai Sándor − Török Gábor: Politikai és politikatudomány Aula, 2003 (meghatározott
fejezetei)


3. Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia. (Meghatározott fejezetei.)


4. Putnam, Robert: The Prosperous Community Social Capital and Public Life. In:

www.prospet.org/print/V4/13/putnam.r.-html.


  1. Rose, Richards – Weller, Craig: What does social capital add to democratic volues?

Centre for the Study of Public Policy, University of Strathclyde Glasgow G1 1XH
Scotland 2001. (Studies in Public Policy, Number 346)

A két angol nyelvű irodalom betekintést nyújt az angolszáz politológia egyik legfrissebb irányzatába.


6. Szakál Gyula: Hatalmi manipuláció, túlélési technikák a szlovákiai magyarság körében.
MTA PTI – Budapest – Nemzetiségi Dokumentációs Központ Pozsony 1997.

Az ajánlott kötet nem tankönyv, így a benne lévő ismeretek elsajátítása más technikát követel, mint a fent javasolt irodalmak esetében. Ennek módszerét az előadások alatt megbeszéljük.


Győr, 2007. szeptember 5.









TANTÁRGYPROGRAM


POLITOLÓGIA A NEMZETKÖZI TANULMÁNY SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA


A tantárgy oktatója: dr. Szakál Gyula


A tantárgy célja, hasznosítása, kapcsolata más tárgyakkal:


A tantárgy célja a legalapvetőbb politikai, elméleti kategóriák és összefüggések megismertetése, majd ezt követően kitekintés a nemzetközi politikai viszonyok irányába. A tárgy egyrészt alapozó jellegű, így általános ismeretmegalapozó szerepe van, amelyre a későbbi tantárgyak (szociológia, gazdaságtörténet, összehasonlító gazdaságtan) épülnek. A félév során külön kiemeljük azokat az ismereteket (politikai pártok, állami intézmények, politikai eszmék), amelyek segítik a hallgatókat napjaink politikai világában való eligazodáshoz. Másrészt törekszünk arra, hogy a nemzetközi politikai viszonyok megismertetésével segítséget nyújtsunk a szak egyéb tárgyainak.


A tantárgyi követelmény: vizsgajegy


Tervezett hallgatói terhelés:

A kontakt órák mértéke 26x2 óra



  1. A politikai rendszer felépítése és elemei. A politikai folyamatokat leíró elméletek. A különböző megközelítési módok: normatív, dialektikus, kibernetikai, antropológiai elemzése. A rendszer egyes elemeinek vizsgálata. Érdekviszonyok. A politikai intézményrendszer különböző típusaiban hogyan generálódnak az érdekviszonyok és hogyan transzformálódnak politikai cselekvéssé.

  2. Uralmi és hatalmi viszonyok. Mit jelent az uralom és a hatalom definíciója. Hogyan jelennek meg a különböző társadalmakban. Mi a szerepük a politikai élet szervezésében.

  3. A társadalmak legitimációs mechanizmusa. Mit jelent a legitimáció és milyen társadalmi szerepe van. A legitimáció történet változatai. Karizmatikus, tradicionális, racionális és forradalmi legitimációs formák.

  4. A magyar legitimációs mechanizmusok napjainkig. Kora középkori, középkori és újkori legitimációs formák. A legitimációs mechanizmusok által formált magatartásmódok továbbélése napjainkban.

  5. Politikai pártok kialakulása. Angol modell, kontinentális modell, és kelet-európai modell.

  6. Politikai pártok és hatékonyság. A magyar politikai pártok kialakulása és formálódása napjainkig.

  7. A politikai intézmények kialakulása, funkciói, felépítése. A különböző modern politikai intézmények kapcsolata. A magyar politikai intézményrendszer áttekintése.

  8. Politikai filozófiák. Az európai kultúrkörben kialakult politikai gondolkodás máig ható elemeinek az áttekintése. Napjaink modern politikai eszméit miképpen határozza meg az európai politikai kultúra.

  9. A modernkor politikai eszméi. A politikai eszmék funkciója, szerveződése és európai specifikumai.

  10. A politikai eszmék helye és szerepe Európa, illetve az angolszáz világ különböző országaiban.

  11. A liberalizmus, konzervativizmus és a kis politikai eszmék (anarchizmus, populizmus) formaváltozásai. A politikai szemék antropológiája, hatalomképe és gazdaságképe.

  12. A nemzeti eszme és formaváltozásai. Államnemzet, kultúrnemzet, politikai nemzet, historiai nemzet

  13. Az egyes politikai rendszerek kommunikációs gyakorlata. A nyelv szerepe a politikai információk átadásában. Korlátozott kód, kidolgozott kód. Manipulációs gyakorlatok és csapdák a magyar politikai kultúrában.

  14. A politikai rendszer és környezete. Történelmi trendek Európában és a világ különböző részein. Centrum-periféria, régi nemzetek, új nemzetek.

  15. Kormányzati politika. Az állam különböző funkciói és ezek történeti változásai.

  16. Az országtanulmányok megalapozása. Történelmi trendek.

  17. Magyarország helyének alakulása az európai történelemben. Hasonlóság és különbség a társadalmi politikai folyamatokban.

  18. Fejlett országok I. Anglia. A modern politikai rendszer kialakulása és változása napjainkig. Anglia szerepe még a 19-20. században.

  19. Fejlett országok II. Franciaország. Történelmi háttér és geopolitikai szerepek.

  20. Kontinentális politika: Németország. Németország történelmi szerepe a 19-20. században.

  21. A kelet-európai nemzetek. Oroszország és Szovjetunió. A kelet-közép-európai úgynevezett „pufferstadt” államok.

  22. Napjaink európai folyamatai a rendszerváltás után kialakult új helyzet.

  23. A globális világ folyamatai. Az Egyesült Államok szerepe az egypólusúvá vált világban.


Kötelező irodalom:


A vizsga anyaga alapvetően a félév során elhangzott előadásokra épül. Ennek jól meghatározott és elkülöníthető részei megtalálhatók a következő irodalmakban, amelyek megkönnyítik az egyéni felkészülést, illetve egy-egy témáról az elmélyültebb tudás megszerzését.


1. Szakál Gyula: Politológia. Távoktatási kézirat, 2005. A kézirat mindössze egy vázlatot ad a politikai folyamatok legfontosabb összefüggéseiről és csak a megalapozáshoz elegendő. Tartalmazza továbbá az alapvető kifejezéseket. Mindez nagyban megkönnyíti a felkészülést, de önmagában nem elegendő a sikeres vizsgához.


2. Gallai Sándor − Török Gábor: Politikai és politikatudomány Aula, 2003 (meghatározott
fejezetei)


3. Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia. (Meghatározott fejezetei.)


4. Putnam, Robert: The Prosperous Community Social Capital and Public Life. In:

www.prospet.org/print/V4/13/putnam.r.-html.


  1. Rose, Richards – Weller, Craig: What does social capital add to democratic volues?

Centre for the Study of Public Policy, University of Strathclyde Glasgow G1 1XH
Scotland 2001. (Studies in Public Policy, Number 346)

A két angol nyelvű irodalom betekintést nyújt az angolszáz politológia egyik legfrissebb irányzatába.

6. Domenico Fisichella: A politikatudomány alapvonalai. Miskolc 1994.


7. Gianpietro Mazzoleni: Politikai kommunikáció. Osiris 2002.


8. Gabriel A.Almond-G.Bingham Powell: Összehasonlító politológia Osiris 1996.

A kézikönyv országtanulmányai különösen fontosak a nemzetközi politikai viszonyok megértéséhez.


9. Szakál Gyula: Hatalmi manipuláció, túlélési technikák a szlovákiai magyarság körében.
MTA PTI – Budapest – Nemzetiségi Dokumentációs Központ Pozsony 1997.

Az ajánlott kötet nem tankönyv, így a benne lévő ismeretek elsajátítása más technikát követel, mint a fent javasolt irodalmak esetében. Ennek módszerét az előadások alatt megbeszéljük.


Győr, 2007. szeptember 5.







Tags: gazdaságszociológia a, a gazdaságszociológia, gyula, gazdaságszociológia, tantárgyprogram, szakál, tantárgy, oktatója