A TUDOMÁNY MŰKÖDÉSE AZ ÖT ÉRZÉK ÉS EGY HATODIK

A TUDOMÁNY MŰKÖDÉSE

Az öt érzék és egy hatodik

Az öt érzék és egy hatodik

Albert Einstein (1879-1955), 1921-ben fizikai Nobel-díjat kapott tudós:

„A természetet én egy olyan csodálatos szerkezetnek tekintem, melyet csak egyes részleteiben érthetünk meg, és ez a gondolkodó embert alázattal kell, hogy eltöltse.”

A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Figyeljünk meg egy kúszó-mászó pici gyereket vagy bármilyen kölyökállatot. Minden érzékével vizsgálja a környezetét: lát, hall, ízlel, tapint és szagol. Születésünk pillanatától egy bonyolult és elkápráztató világ felfedezői vagyunk. Fontos, hogy érdekeljen bennünket a környezetünk, legyünk kíváncsiak. Figyeljük meg, hogyan zajlanak le az események, mi az ok, és mi az eredmény, milyen változás történt közben. Jegyezd fel megfigyeléseidet, kérd tanárod és szüleid segítségét, ha valamit nem értesz vagy ha többet szeretnél tudni valamiről. Használj szakkönyveket is!

A következőkben azt fogjuk megfigyelni, illetve megvizsgálni, hogy érzékeléssel hogyan szerzünk, kapunk információt a környezetünkről.

Kísérletezzünk a látásunkkal!

1. kísérlet

A kísérlet célja a forma érzékelésének vizsgálata.

Szükséges eszközök: négyzetes gúla, vonalrajz, körrajz

Feladatok: 1. Tegyük asztalunkra a gúlát, hajoljunk fölé. Nézzük meg felülről, rajzoljuk le, mit látunk belőle; majd a fejünk helyzetét nem változtatva csukjuk be a bal szemünket és most így rajzoljuk le felülről a gúlát. Utána végezzük el ugyanezt úgy, hogy a jobb szemünket csukjuk be.

Eredmények: 1. Nézd meg a 2. ábrát! Csak jobb, illetve csak bal szemmel másképpen láttuk a gúlákat, és másképpen is rajzoltuk le őket.

A két képet agyunk úgy dolgozza fel, hogy helyes összbenyomásunk legyen. A tárgyak helyes térbeli kiterjedését azért tudjuk érzékelni, mert két szemünk van.

Tanulmányozd a 3. és a 4. ábrát, majd válaszolj az ábra alatti kérdésekre!

Megoldás: mindkét vonal egyforma hosszú, a belső körök is egyenlő nagyságúak.

Gyakran kerül sor tévedésekre is a látott kép során. Ezeket optikai csalódásoknak nevezzük. Nézd meg a 3. ábrát! Ez a mozgó kocsikerék illúzióját kelti, ha a lapot körkörösen mozgatod.

Miért? Az agyban megmarad a kör képe, mikor az már elmozdult. A megmaradt és a valós kép együtt hozza létre a mozgás illúzióját.

Nézd meg a 4. ábrát! Mindkét négyzetben ugyanazt a szürke körlapot látod, a fekete négyzetben levő mégis világosabbnak tűnik.

Miért? A sötét és világos határán a sötét sötétebbnek látszik, a világos pedig világosabbnak.

Érdekes: Ha valakinek a szeme elé olyan készüléket tesznek vagy tennének, amely minden látott képet megfordítana, akkor az ilyen személynek néhány napig minden legyes épés nehézségekkel járna. Végül azonban megszűnne az az érzés, hogy mindent fordítva lát. Mit gondolsz, mi történik, ha ezek után elveszik az illető személy elől a „fordító készüléket”?

A hangok érzékelése

2. kísérlet

A kísérlet célja, hogy megvizsgáljuk, melyik irányból érkezik a hang hozzánk, hol található a hangforrás.

Szükséges eszközök: segítőtárs

Feladatok:

1. Ültesd le társadat, majd kérd meg, hogy hunyja be a szemét!

2. Csettints az ujjaddal a feje fölött (ügyelve arra, hogy ujjaidat mindkét fülétől egyenlő távolságra tartsd), és kérd meg társad, hogy állapítsa meg, hol csettintettél (a feje fölött, előtt, mögött)!

3. Ismételd meg a csettintést még néhányszor, közben változtasd a csettintés helyét!

Eredmény: Véletlenszerűen helyes lehet a válasz, de nagy többségében nem tudja megmondani társad, hogy honnan jött a hang.

Miért?

Ha hang a fej középvonalában (elöl, fent vagy hátul) azonosítható, nem lehet megmondani a hangforrás pontos helyét. A pontatlanság oka az a tény, hogy ezekről a helyekről mindkét fülhöz azonos erősségű hang érkezik, mert a hangforrás a két fültől egyforma távolságra található.

Szaglás-ízlelés

3. kísérlet

A kísérlet célja szaglásunk és ízlelésünk kapcsolatának vizsgálata.

Szükséges eszközök:

fogpiszkáló, ruhaszárító csipesz, kendő vagy sál, alma, hagyma, cukor, só, ételecet (hígítva), tonik, kiskanál.

Feladatok: 1. Hámozzuk meg az almát és a hagymát, és vágjuk egyforma kicsi darabokra!

Kössük be társunk szemét, és tegyünk csipeszt az orrára. Helyezz egy almadarabot a fogpiszkálóval a nyelvére (kicsit összerághatja, de ne nyelje le), és kérd meg, hogy mondja meg, mi az.

Vedd le az orráról a csipeszt! Hasonlítsa össze most, amikor már szagolhat is, az ízanyagot az előzővel !

Ismételjétek meg hagymával is a kísérletsort, illetve úgy is, hogy mindkét darabból tesztek egy másik társatok nyelvére!

2. Ízleljük meg sorban a sósat( só), édeset (cukor), savanyút (hígított ételecet) és a keserűt (a tonikban levő kinin). Mindegyik ízlelés között öblítsük ki szájunkat vízzel, illetve mossuk le kanalunkat! Színezzük ki különböző színekkel, hogy a nyelv melyik területén éreztük a különböző ízeket?

Eredmény:

A szaglás nélkül hasonlónak tűnik az alma és a hagyma íze.

Miért?

A nyelvünk érzékeli a savanyú, sós, édes és keserű ízeket. A szaglásnak fontos szerepe van az ízanyagok érzékelésében. Gondolj arra, milyen íztelen az étel ha náthás vagy, vagy ha nem tudsz megfelelően lélegezni!

Tapintás

4. kísérlet

A kísérlet célja, hogy kipróbáljuk milyen érzékenyek a bőr különböző részei.

Szükséges eszközök: két hegyes ceruza

Feladat: A társadat kérd meg, hunyja be a szemét és a két ceruzát fogd úgy össze, hogy egyszerre érjenek a ceruzahegyek társad alkarjához. Kérdezd meg, hány pontot érzett. Ugyanezt végezzétek el a hüvelyujj érintésével. Érezte-e társad mind a két ceruzahegyet?

Eredmény: A társad csak egy pontot érzett az alkarján és kettőt a hüvelykujján.

Miért? Azokon a testterületeken, ahol több idegvégződés (pl. ujjvégek) található, pontosabb az érzékelés.

A hatodik „érzék”

5. kísérlet

A kísérlet célja: Tanulj gondolkodni, és ne csüggedj!

Szükséges eszközök: 4 dl-es és 9 dl-es edények, víz

Feladatok: Csak a két edény felhasználásával mérj ki 6 dl vizet!

Mit gondolsz, egyáltalán meg lehet oldani a feladatot?

Eredmény: Írd ide a lapra. Mi volt a gondolatmeneted?

Milyen jelentése van a “B”-jelű képnek?

Összegzés: Az öt érzékelés a látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés. A legtöbb információt a környezetből a szem fogja fel (a bejövő információ háromnegyedét). Fontos megfigyelni, lejegyzetelni a természetben lezajló jelenségeket. Fontos megérteni is őket, mert csak így tudunk helyesen bánni környezetünkkel. Érzékszerveink a modern mérőműszerekhez képest átlagosak, sokszor becsaphatnak bennünket, illetve nem adnak pontos információt. Ezt feltétlenül vegyük figyelembe megfigyelési folyamatainknál, és mérésekkel ellenőrizzük tapasztalatainkat.

7