JÉZUSKÁTÓL – JÉZUS KRISZTUSIG EGY FÉLÉVES 2 ELŐADÁS






A Kereszténységről: keresztény = (christianos), azaz Jézus Krisztust követő

Jézuskától – Jézus Krisztusig - egy féléves 2. előadás

2. előadás: Kereszténység, katolikus vallás





HITÜNK


A keresztények hite nem elsősorban Isten létére irányul, az természetszerűen benne foglaltatik. Istennek soha nem volt szüksége, hogy létét bizonygassa, sőt, Szent Pál apostol meg is állapítja:


19Ami ugyanis megtudható az Istenről, az világos előttük, maga Isten tette számukra nyilvánvalóvá. 20Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk. (Róm 1,19-20)


A keresztény hit (transzcendensre vonatkozó ismeretszerzés) elsősorban Isten tulajdonságaira vonatkozik, valamint arra, hogy mi a terve, célja az emberrel.

Már az Ószövetségi Szentírásban, azóta, hogy Isten kiválasztotta Ábrahám családját, hogy nagy néppé tegye (hogy belőle származzék a megígért Megváltó), önmagáról az Isten igen sok mindent elmondott, de mindig csak annyit, amennyit az ember akkor fel tudott fogni róla. Jézus Krisztus személyében és tanításában sokkal többet árult el önmagáról az Isten, megint csak annyit, amennyit az ember fel tudott fogni, és amennyi az üdvösségéhez szükséges.

Mert az Isten terve, célja az emberrel nem más, mint az üdvözítés. Mit is jelent ez?

Az Isten által valami módon megalkotott ember szembe fordult Teremtőjével, engedetlenné vált. Ezzel az ősbűnnel elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy a kezdeti, eredeti közelségű kapcsolatban maradhasson a Teremtőjével. Ám Isten nem vetette el az embert, továbbiakban is meg kívánta osztani isteni, boldog és örök életét vele, ám ehhez az ősbűn terhét le kellett venni az emberről a megváltás által. Jézus Krisztus megváltói műve pont abban áll, hogy újra lehetőséget készített az embernek, hogy az üdvösségre jusson, vagyis az eredeti istenkapcsolata helyreállhasson.

Péter apostol, akit Jézus választott ki az apostolok közül az ő Egyházának vezetésére, második levelében így ír:


 16Mert nem kieszelt meséket vettünk alapul, amikor tudtul adtuk nektek Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét, mert hiszen szemlélői voltunk fenségének. (2Pét 1,16)


Jézus Krisztus személye (mellyel a következő órán foglalkozunk részletesebben) a foglalata mindezeknek, vagyis nem „filozófia”, „monda” vagy „legenda”, hanem megdönthetetlen történelmi tény képezi hitünk alapját.



A KERESZTÉNYSÉG


Keresztény = (christianos), azaz Jézus Krisztust követő. Már az első századtól így nevezték azokat, akik elfogadták Jézus Krisztust megváltójuknak. Téves ezt a „kereszt” szóból eredeztetni, ez csak egy véletlen egyezés a magyar nyelvben.


Jézus kifejezett szándéka volt, hogy megváltott követői (=hívek) közösséget alkossanak. Még szenvedése és kereszthalála előtt alapította meg az Egyházat, amikor ezt mondta Simonnak: „... te Péter vagy, azaz Kőszikla, s én erre a sziklára építem Egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta...”

Így az egyén Isten-keresése egyben közösségi cselekedet is: az egyik feltételezi a másikat. Úgy is mondhatnánk: Jézus szándékával ellenkező a „közösség nélküli, Egyháztól független” hívő. („magam módján vagyok vallásos”)

A történelem során több alkalommal is létrejött egyházszakadás:

– Keleti egyházszakadás: 1054

– Reformáció: 1517

– Anglikanizmus: 1535

Az újkori időkben is alakultak „egyházak”, amiket vagy felekezeteknek, vagy szektáknak nevezünk (már nem vezethetők vissza a krisztusi egyház-alapításra, hanem emberi kezdeményezések)

Az Egyház tagjává a keresztséggel válik valaki. Ez a tagság meg nem szüntethető.


KATOLIKUS VALLÁS


Az Ősegyháznak (az első századi Egyházat szoktuk így nevezni) az egyik első problémája, eldöntendő kérdése az volt, hogy lehet-e keresztény a nem zsidó vallásból (pogányságból) megtérő, vagy előbb zsidó vallásúvá kell lennie? Az un. Jeruzsálemi Zsinaton (az apostolok összejövetelén) úgy döntöttek, hogy lehet pogányságból kereszténnyé lenni. Tehát a kereszténység nem kötődik semmiféle néphez, azaz egyetemes (görögül) katholikosz, katolikus.

Később ezt a kifejezést alkalmazták megkülönböztetésül a egyházszakadások által elszakadt közösségekkel szemben. S mivel az Egyház központja hamarosan Róma lett, a „Római Katolikus” kifejezés vált általánossá.

Az Egyház jelenlegi, kezdettől hierarchikus (fölé-alá rendeltségű) felépítése Krisztus szándéka szerint, de az idők folyamán alakult ki a mai formájára.



AZ EGYHÁZ FELÉPÍTÉSE


Az Egyháznak alapvetően hierarchikus területi felépítettsége van.

Hierarchikus: azaz szigorú fölé-alá rendeltség, ami nem elsősorban hatalmat jelent a fölérendeltnek, hanem inkább felelősséget.

A területi felépítettség azt jelenti, hogy minden megkeresztelt a lakóhelye szerinti Egyházközség (plébánia) tagja automatikusan. Több plébánia alkot egy esperesi kerületet, több esperesi kerület egy főesperességet, a főesperességek alkotják az Egyházmegyét, az Egyházmegyék alkotják a nemzeti Egyházat, a nemzeti Egyházak alkotják a Világegyházat. A Világegyház feje a pápa (Ferenc), a Magyar Egyház feje a prímás (Erdő Péter), Egyházmegyénk vezetője a megyés püspök (Kiss-Rigó László), a Békési Főesperesség területén a Szarvasi Esperesi Kerületben vagyunk a szarvasi Szent Klára Plébánia területén.



Magyarország Egyházmegyéi

JÉZUSKÁTÓL – JÉZUS KRISZTUSIG EGY FÉLÉVES 2 ELŐADÁS


MIT KÖSZÖNHETÜNK AZ EGYHÁZNAK?


Gregorián, ill. a szolmizálás – zene: Ut queant laxis - VIII. De Angelis mise Kyrie tétele.


A gregorián (Szt. Gergely pápa féle) ének egyszólamú, elsősorban a liturgiához kötődő énekmód. A Keresztelő Szent János zsolozsmájában található himnusz, az „Ut queant laxis” kezdetű himnusz első versszakának minden sora egy hanggal feljebb indul, a kezdő szótagok alkották a szolmizálás alapját. (ut-re-mi-fa-so-la)


JÉZUSKÁTÓL – JÉZUS KRISZTUSIG EGY FÉLÉVES 2 ELŐADÁS JÉZUSKÁTÓL – JÉZUS KRISZTUSIG EGY FÉLÉVES 2 ELŐADÁS



JÉZUSKÁTÓL – JÉZUS KRISZTUSIG EGY FÉLÉVES 2 ELŐADÁS

Filozófia


Az Arisztotelész által megalkotott filozófiát fejlesztette tovább Aquinói Szent Tamás (tomista filozófia), mely az újkorig a legteljesebben volt képes leírni a körülöttünk lévő világot, annak sajátosságait. (Megkockáztatom: máig is a legjobb filozófiai rendszer)


JÉZUSKÁTÓL – JÉZUS KRISZTUSIG EGY FÉLÉVES 2 ELŐADÁS


Trappista sajt


A Trappista szerzetesek (a Cisztercita ág szigorúbb szabályai szerint élő kolostorai) földműveléssel, földművelésre tanítással foglalkoztak, ők alkották meg a sajtkészítés azon módját, melynek produktuma a máig is ismert félkemény trappista sajt.



Harangszó

JÉZUSKÁTÓL – JÉZUS KRISZTUSIG EGY FÉLÉVES 2 ELŐADÁS


JÉZUSKÁTÓL – JÉZUS KRISZTUSIG EGY FÉLÉVES 2 ELŐADÁS

A törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt. Az akkori, majd a következő pápa (V. Miklós, ill. III. Kallisztusz) ferenceseket bízott meg keresztes had toborzására. Kallisztusz pápa a buzgalom felkeltésére rendelte el a déli Úrangyala imádságot, és figyelmeztetésül a déli harangszót. Kapisztrán Szent János ferences pap és Hunyadi János által vezetett sereg a törökök által körülzárt Nándorfehérvár (Belgrád) várába a törökök dunai flottát elpusztítva jutottak be. Visszaverték a törökök általános támadását, majd kitörve a várból elfoglalták a támadók ágyúit, mire a török sereg fejvesztve menekült el. (1456) Hanganyag: Gózon Ákos jegyzete


Villanymotor, szódavíz

JÉZUSKÁTÓL – JÉZUS KRISZTUSIG EGY FÉLÉVES 2 ELŐADÁS

Jedlik Ányos bencés szerzetes alkotta meg az első olyan szerkezetet, mely az elektromosságot forgó mozgássá alakította (villanymotor), valamint kidolgozta és megalkotta a szódavíz (szikvíz) gyártásának módját.




GYIK (Gyakran ismételt kérdések)



Teremtés vagy evolúció


A Biblia első lapjain a teremtéstörténet olvasható: az Isten hat nap alatt teremti meg a Földet és minden rajta élőt, a hetedik nap pedig a nyugalom napja. Ez a történet un. oknyomozó történet, vagyis alapvető kérdésekre ad a korának megfelelő világnézet szerint válaszokat. A kérdés: hogyan keletkezett ez a világ? A válasz: Isten akaratából keletkezett. Ám a keletkezés módjára nem kíván választ adni. Így a ma uralkodó nézet, hogy a világ egy fejlődés eredményeként jött létre, nem ellenkezik a teremtés gondolatával, ugyanis Isten teremtő tervében a fejlődésnek is szerepe volt.



Az Egyház gazdag


A középkorban az Egyház valóban gazdag volt. De ezt téves dolog lenne mai értékítélettel szemlélni. Az akkori felfogás szerint egy uralkodónak „kötelessége” volt a gazdagság, a pompa: pont ez jelezte hatalmasságát. Úgy gondolták akkor, hogy az „Uralkodók Ura”, vagyis az Isten a legfőbb hatalom, ezért őt kell körülvegye a legnagyobb pompa és gazdagság.

A vagyon felhasználása viszont már más kérdés volt. Az Egyház sok olyan intézményt tartott fenn vagyonából, amelyet világi szervezetek nem működtettek (korházak, árvaházak, iskolák stb.) Az Egyház vagyona tehát nem öncélú vagyon volt, funkciójának betöltéséhez volt szüksége anyagi javakra, nem is kevésre.



Inkvizíció


Az 1100-as, 1200-as években járunk. Ekkor sok esetben a királyok, világi elöljárók egyházi ügyekben is intézkedtek, pl. üldözték az eretnekeket (tévtanítókat). Nem csak buzgóságból és hitük féltése miatt, hanem azért is, mert az eretnekek mindig zavart is keltettek a nép körében. II. Frigyes császár vezetett be egy újítást: nem várt feljelentést az eretnekségre vonatkozóan, hanem nyomozó hatóságot állított fel, akik felkutatták az eretnekeket. De ezt politikai célra is használta, ellenlábasait „eretnekség” címén égettette meg. Ezért az akkori pápa elrendelte: „Hogy ki az eretnek, az nem a császár hivatalnokai döntik el, hanem egyházi férfiak.” Fölállította az Inkvizíciót, mely egyháziakból állt, nyomozási feladatai voltak csak, és sokkal „enyhébb” és jobban szabályozott módszereket alkalmaztak, mint a világi nyomozó hatóságok. Ítéletet ill. ítélet végrehajtást mindig a világi hatóságok végeztek.

Különös hírnevet szerzett magának az un. Spanyol Inkvizíció, mely a lappangó „mórok” (afrikai mohamedánok) felkutatására alakult királyi intézmény volt. Hiteles történelmi források szerint a Spanyol Inkvizíció által kivégzettek száma átlag évi három fő volt.


Gallilei


Kopernikusz lengyel kanonok 1543-ban alkotta meg elméletét, miszerint a Föld kering a Nap körül. Galilei 1616-ban, 73 évvel Kopernikusz után átvette ezt a gondolatot, és könyvében – melyben meggyőző bizonyítékok még nem szerepelhettek: pl. ő az ár-apályt döntő bizonyítéknak vélte, holott azt a Hold hozza létre – a Szentírás egyes részleteinek magyarázásába kezdett, amivel kihívta maga ellen az Egyház rosszallását. Az Egyház felszólította, hogy ne hirdesse tanait, de semmit sem kellett visszavonnia. Továbbiakban is ragaszkodott tanaihoz (némelyik téves is volt: pl. hogy a bolygók körpályán haladnak). Ekkor Rómába idézték és ott visszavonatták nézeteit, majd Firenzében telepedhetett le, ahol szabadon művelhette tudományát – segédjei és írnokai piarista paptanárok voltak.


Nők miért nem lehetnek papok?


A papság szentségét és a szentmisét Jézus az Utolsó vacsorán alapította meg. Bár sok szentéletű asszony kísérte útjain, egyet sem hívott meg az Utolsó vacsorára (még édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát sem). Így az a tény, hogy papok csak férfiak lehetnek, kifejezetten Jézus szándékára vezethető vissza.


Papok nősülése


Ez a kifejezés ill. témafelvetés kifejezetten „újságíró stílusú”, és egy olyan tényt emleget fel, mely soha sem létezett: felszentelt pap érvényesen sohasem nősülhetett meg.

A történelem folyamán hosszú ideig nős embereket is szenteltek pappá (mint manapság is a görög szertartású katolikusoknál), de megözvegyülés esetén ők sem kötettek újabb házasságot.

A Tridenti zsinat óta (1545-63) egyházfegyelmi szabály, hogy nős embereket a római katolikus egyházban nem szentelhetnek pappá. Ennek elsődleges oka a függetlenségük: egy családos embernek élete tekintélyes részét családjára kell fordítania, aki ettől független, az teljes egészében a hívek javát szolgálhatja.


MI NEM VALLÁSOSSÁG?


Vallási igénnyel fellépő módszerek, tanok (valláspótlékok)



7






Tags: előadás 2., féléves, előadás, jézuskától, jézus, krisztusig