AZ EGYHÁZ LÁTHATÓ EGYSÉGÉNEK PROBLEMATIKÁJA NEMZETKÖZI REFORMÁTUS TEOLÓGIAI FÓRUM

Apostag és Dunaegyháza Község Együttes Képviselőtestületi Ülés Jegyzőkönyv Készült




Az Egyház látható egységének problematikája

Az Egyház látható egységének problematikája


Nemzetközi református teológiai fórum


A Nemzetközi Református Teológiai Intézet (IRTI)1 2007. július 3-8 között tartotta 7. konferenciáját Kolozsváron.2 A találkozó témája „Az Egyház egysége a református hagyományban” volt. Számos előadást hallottunk az egység tipikusan reformátori eszközeiről, így az Ige tiszta hirdetéséről, a sákramentumok kiszolgáltatásáról, a hitvallásos iratok szerepéről, valamint az evangéliumi fegyelem fontosságáról. Sok szó esett az Egyház egységének ökumenikus perspektíváiról is. Az előadók részletesen szóltak az ökumenikus teológia fogalmáról, ezen belűl a római katolikus és a keleti ortodox megközelítésekről. Megállapítást nyert, hogy az Egyház egységének alapja a Szentháromság-teológiából vezethető le, ezen belül is igen jelentős hangsúlyt nyert Jézus Krisztus egységre hívó üdvözítő műve, aki maga az Egyház feje.


Az elutasított záródokumentum


A konferencia megkísérelt egy záródokumentumot kiadni, amely részben érthető okokból kudarcba fulladt. A „Minden keresztyén egysége” záródokumentum III/3-as pontja a következőkre hívta fel az egyetemes Egyházat:


„Felhívunk minden keresztyént arra, hogy fogadja el (accept) Róma püspökét, mint az egyetemes Egyház vezetőjét, amiként ő volt már a nagy egyházszakadások előtt is az Egyház hitelesített (validated) és nem megválasztott feje.”3


A zárónyilatkozat azt is megállapítja, hogy a dokumentum alapelvei alapján egyesülő (unified) Egyház nem önmagában lesz tökéletes. Az Egyház szentsége annak az egységének eredménye lesz, amely nem emberi erőfeszítések gyümölcseként, hanem valamennyiünk Istenhez való megtérésének következményeként jön létre.

A zárónyilatkozatot a konferencia nem találta tárgyalásra alkalmasnak, ezért elutasította azt. Mindenesetre már maga a felvetés is jelzés értékű. A 21. századi teológia egyik legfontosabb kérdése az Egyház egységének illetve pluralizmus kihívásának kérdése.


Megtiszteltetésnek vettem, hogy Dr. Szűcs Ferenc rektor úr kérése alapján a magyarországi csoport része lehettem. Az ökumenikus teológia témájából egy reflexióra4 kérték fel. Néhány hónap elteltével fontosnak találom, hogy immár több rálátással bírva, leírjam a konferencián is elmondott, majd azóta továbbgondolt előadásomat.


Mit is értsünk a látható egység alatt?


Isabel Apawo professzor többek között az alábbiakban fogalmazza meg a látható egység szükséges előfeltételeit:

  1. Sákramentumok. A Limai Dokumentum alapján az egység előmozdítása érdekében tovább kellene gondolnunk sákramentumaink indicativus-os (Isten munkája, az ’ex opere operato’) és imperativus-os (az emberi teendő) oldalait. Köztudott, hogy az eucharisztia feloldhatatlan szakadékot képez Róma és a reformáció egyházai között. A keresztség kérdése pedig a tradicionális és a szabadegyházak között jelent máig feloldhatatlan feszültséget. Nyilvánvaló, hogy az egység építésére hívatott sákramentumok az egyháztörténelemben inkább botránykövekké, mint építőkövekké váltak.

  2. Az egyházi szolgálat. A látható egység magában foglalná a különböző egyházak felszentelt, illetve beiktatott képviselőinek kölcsönös elfogadását, tehát a szószékcserét és a közös eucharisztiában való részvételt.

  3. Szeretet és misszió. A látható egység magában foglalná az együttmunkálkodó diakóniai és missziói szolgálatokat is. Mindennek a kölcsönös elfogadás és tisztelet jegyében kellene történnie, mint akik egy Úr megbízottjaiként dolgoznak.

  4. Realizmus. Mélyen meg kellene értenünk, hogy bizonyos értelemben szükséges, hogy szakadások ( legyenek (1Kor 11,19), hogy nyilvánvalóvá legyen, kik a kipróbáltak. A szakadás nem mindig rossz, néha szükség van rájuk, hogy még jobban megismerjük Isten akaratát szolgálatunkban, s ezáltal később egy újfajta békességet hozhatnak az Egyházba.5



Miért lenne fontos a látható egység keresése?


Az egység Jézus vágya volt főpapi imádságában (Jn 17,21). Ha feladnánk az egység keresését, akkor Jézus imádkozását tagadnánk meg.6 Továbbá fontos megértenünk Isten egyetlen voltának fontosságát is. A zsidó Sömá-hitvallás egy részlete az ehád kifejezést használja: ().7 Az ehád megengedi számunkra, hogy a Trinitásról úgy gondolkodjunk, mint különböző identitások szeretetben megélt egységéről. Ez vonatkozik az Atya és a Fiú,8 a házastársak9 és az Egyház egységére10 is. Tehát megszabadulhatunk az uniformizmustól való félelmünktől: Az unitas többféle felekezeti identitást is magában hordozhat. Pál apostol szavai is megszívelendők. Pál felszólítja a korintusiakat, hogy ne legyenek köztük szakadások (),11hanem tökéletesen egyek legyenek. A missziológiai aspektus sem elhanyagolható az Egyház egységének szempontjából. A látható egység összefügg hitelességünk kérdésével. A Lausanne Szövetség megállapítja:


„Leszögezzük, hogy az Egyház látható egysége Isten igazsága és Isten akarata számunkra. Az evangélizáció eseménye nem más, mint az egységre való meghívás. Amiként egységünk megerősíti bizonyságtételünket, úgy annak hiánya a megbékélésről szóló evangéliumunk nyílt tagadása.” 12


A tanbeli egység szinte lehetetlen


Kánon. Sajnálatos módon a különböző felekezetek nem rendelkeznek azonos kánonnal. S ez az egység egyik fontos akadálya. A ’retro ad fontes’ (vissza a forrásokhoz) elv követése nem azonos Szentírás gyűjteményhez vezet vissza bennünket. Tudvalévő, hogy a Római egyház kánon-gyűjteménye bővebb, a keleti ortodoxia pedig a Septuaginta-t (LXX) tekinti ószövetségi kánonjának.


Hermeneutika. Az is belátható, hogy a teológia-történetben különböző hermeneutikai megközelítések láttak napvilágot, s itt szembesülnünk kell a különböző hagyományozás jelentős kihívásával. Ezzel együtt megemlíthetjük, hogy maga a Szentírás természete is nehézséget jelent számunkra. Jelentős paradoxonokat tartalmaz, amelyek a parusziáig megmaradnak. Ilyen feloldhatatlan paradoxon például a szabad akarat és a predestináció kérdése. Mindegyik tétel bibliai igékre épít, s miközben érezzük, hogy egyiket sem engedhetjük el, logikailag szinte lehetetlenség összetartani őket.


Egy Lelket vettünk, de különböző a lelkünk. Azzal is számolnunk kell, hogy emberi lények vagyunk. A Krisztus-testben is jelen van a gőg és a büszkeség. A „behelyettesítéses gondolkodás” (Szuperszesszionizmus),13mint valami gyógyíthatatlan rákos betegség folyamatosan pusztított Krisztus Egyházában. Valamennyien kísérthetők vagyunk önmagunk túlzott felértékelésének dolgában, hogy többet gondoljunk magunkról és igazunkról, mint másokról. Nehéz megtalálnunk kiegyensúlyozott felekezeti identitásunkat, amely az ’olcsó ökumenizmus’ és a ’felekezeti rasszizmus’14 között húzódik meg. Be kell látnunk, hogy miközben ugyanaz a Lélek van bennünk, mégis különböző emberi lelkünk van. Ennek következtében más-más látással (vision) rendelkezünk, amiből könnyen lehet szakadás (di-vision) is. Klaus Winkler professzor gyakran tanított Bethelben a ’személyiség-specifikus Credo-ról.15 Elmélete szerint személyiségünk gyógyítása érdekében gyakran egészen sajátos személyes hitvallásokat (credo) fogalmazunk meg a magunk számára. Ezek természetesen tartalmazhatnak igazság mozzanatokat, de összességében leggyakrabban szükségszerűen szubjektívek.


Az Egyház helyének és egységének izraelológiai újrafogalmazása


Egzegetikai megközelítés. A keresztyén-zsidó párbeszéd legújabb eredményeiből és egzegetikai kutatásainkból merítve egyre világosabban látjuk, hogy az Egyház a Rm 9-11 alapján Izrael olajfáján él. A patriarchák gyökérzetéből élő zsidó olajfa magán hordozza a Jézusban hívó zsidó és pogány ágait, amelyek együtt képezik a Krisztusban az Egyház egészét. Az egész olajfa Ábrahám szövetségében él, amely alapvetően Izrael tulajdona ma is (Rm 9,4). Az Egyház tehát Izrael szellemi maradékának a pogányok és zsidók felé is nyitott kontinuuma, amely az Ábrahám szövetségén belül megújított új szövetségben él. Az olajfán tehát zsidó (szelíd olajfa ágak) és pogány identitások (vadolajfa ágak) vannak egyidejűleg és egymásért jelen. Az olajfa-metafóra kihívása tehát így hangzik: Mivel az Egyház ekkléziológiai központja Izrael olajfája, amelyen a különböző identitásoknak kényszerítő erővel egyazon törzshöz kell tartozniuk a Krisztusban, ennek megfelelően a különböző keresztyéneknek egy szellemi központhoz kell kapcsolódnunk, hiszen Istennek nincs több éltető olajfája, csak a meglévő Izrael-olajfa. Jézus szavaival hihetjük, hogy ez az egység láthatóan is megvalósulhat mindazok között, akik a Krisztusban vannak. Erre a hitre az egy nyáj (Jn 10,16) és egy menyasszony (Jel 21,9; Ef 4,3) képe is bátorít bennünket.


Új doktrinális gondolkodásmód. A héber gondolkodás (judaica veritas) újra felfedezése segíthetne bennünket kimozdítani az egyoldalú görög filozofikus gondolkodás útvesztőiből. Tagadhatatlan, hogy dogmatikai rendszerünk a görög gondolkodás alapján nyugszik. A dolgokat erősen élére állító és kiélező görög gondolkodás könnyen vezetett vitákhoz, s nehezebben tudta kezelni a héber gondolkodásban még egymás mellett megférő és egymást kiegészítő bibliai paradoxonokat. A héber gondolkodás iskolapéldája pl. a Rm 9-11 szakasz. Pál a 9. fejezetben tud írni egyértelműen az isteni elrendelésről, majd mindjárt a 10-ben az emberi felelősségről, s a 11. fejezetben képes volt a kettőt egymásba konvertálni. Milyen kár, hogy ezek a tanítások szélsőséges és egymás ellen feszülő dogmatikai rendszereket hoztak létre, s nem láttuk meg bennük Isten dicsőségét.16


Egyházi struktúrák. Nem csak Kolozsváron gondolkodnak ma a pápáról, habár elképzelhető, hogy a Rómához való visszatérés gondolatát a reformáció óta először Kolozsváron vetette fel egy református tudós-társaság. Nagyon valószínű, hogy a visszatérés nem biblikus és nem Lélek szerinti felvetés a világ Rómán kívül élő egyházai számára. Azonban érdemes lenne átgondolnunk az első apostoli zsinat (ApCsel 15) vezetői felépítettségét. Egyértelműen látjuk, hogy azon nem Péter vagy Pál elnökölt, hanem Jakab. Az evidens, hogy pünkösdkor Péter prédikálására jött létre az Egyház, de hogy nem Péter vezetése alatt élt az ApCsel 15 alapján, az is belátható. Főleg messiási zsidó körökben vetődik fel a Jakab székének helyreállításával kapcsolatos gondolat. Mivel Jakab széke mentes a történelmi sebektől, előítéltektől és bűnöktől, jobban elfogadható lenne a keleti ortodox és a szabadegyházak számára is, mint az egyszerű Rómához való visszatérés. A felvetésnek még nincs teológiai irodalma, de már néhány fórumon diskurzus tárgyát képezi. Ezen fórumok közé tartozik a ’Második Jeruzsálemi Zsinat felé’ (TJCII) mozgalom is, amely húsz éve a pogánykeresztyén és messiási zsidóság egymásra találásán fáradozik.17 Hasonlóan, különleges módon, de jótékony hatással van az Egyház egységének keresésében az üldözött keresztyének egymásra találása. Az üldözött Egyház18 számos helyen nagyobb egységvággyal rendelkezik, mit a kényelemben és jólétben élő közösségek.19 Nem elhanyagolható Norberto Saracco pneumatikus egység- teológiai megjegyzése sem: „Az Egyház egysége a Szentlélek munkája lesz, vagy egyáltalán nem fog megvalósulni.”20


Összefoglalás


Az Egyház látható egységének megvalósítása szinte lehetetlen lehetőség21 emberi szintünkön. Ennek keresése egyszerre öröm és szenvedés, reménység és reményvesztettség. Miközben keressük, átéljük gondolkodó értelmünk, szerető szívünk és komplikáltan bűnnel terhelt lelkiismeretünk feszültségét. Egyszerre kell látnunk tragikus egyháztörténeti múltunk szakadásait és Isten Igéjének ígéretét: Egykor Isten lesz minden mindenekben.22 Arra van szükségünk, hogy megpillantsuk Isten síró szemét, hogy megtört szívhez és alázatos értelemhez jussunk. Mindkettőt Isten adja és teheti eggyé bennünk. Hihetjük, az egységért mondott imáink nem hiábavalóak az Úrban.23


Hatvan, 2008. február Tatai István







1 A The International Reformed Theological Institute székhelye Amsterdami Szabadegyetemen van. Feladata a református teológián belüli párbeszéd előmozdítása és koordinálása. Igazgatója Martin Brinkman, programfelelőse és főszerkesztője pedig Eddy Van der Borght. Az IRTI szakfolyóirata a Journal of Reformed Theology (JRT) tanulmányozható: www.brill.nl/jrt.

2 Magyarországról előadók voltak: Bernhardt Dóra, Szűcs Ferenc és Tatai István.

3 A Call for The Church Unity (kézirat). 3. p.

4 Dr. Setri Nyomi (A Református Világszövetség főtitkára) előadására reflektálhattam. A közös kapott cím ez volt: Ökumenikus teológia és az Egyház egysége.

5 Vö. Prof. Dr. Isabel Apawo: Reflexion tó „Called to be the one Chruch. The Future of Ecumenism. A protestant Voice. http://www.wcc-assembly /Apawo (2007.05.10)

6 Az erre való hajlandóság úgy tűnik már megjelent az ökumenikus teológiában. Ld. Ulrich H. J. Körtner: Wohin steuert die Ökumene? Vom Konsens- zum Differnzmodell. Vandenhoeck and Ruprecht, Göttingen, 2005.

7 5Móz 6,4.

8 Jn 10,30.

9 1Móz 2,25.

10 1Kor 12,12-13.

11 1Kor 1,10.

12 Rev. Dr. J. Norberto Saracco: New Possibilities in the Quest for Visible Unity. A Contribution from the Evangelical Churches of Latin America. Forrás: http://www.wcc-assemly.info / No. PLEN 05.5. (2007.05.15).


13 A modern izraelológia egyik kulcsfogalma. Azt a teológiai alapállást írja le, amikor az Egyház leírja Izraelt, s helyette csak önmagát tekinti az autentikus Isten népének. Ez a lelkület a felekezetek között is, mint negatív örökség megfigyelhető. Vö. R. Kendal Soulen: Supersessionism. In: E. Kessler – N. Wenborn (eds): A Dictionary of Jewish-Christian Relations. Cambridge University Press, 2005, 414-414 pp.

14 A fogalmat Szabó Imre sárbogárdi lelkésztől kölcsönzöm.

15 Emlékezetes ösztöndíjas tanulmányaimból K. Winkler professzor Persönlichkeitspezifisches Credo kifejezése (Kirchliche Hochschule Bethel, 1980-81).

16 Rm 11,33-36

17 Dr. Peter Hocken (rk.): Toward Jerusalem Council II. The Vision and the Story. 2002. http://www.tjcii.org

18 Vö. Tatai István: Évente 180-350 ezer mártírunk van. Nemzetközi konzultáció a szenvedő Egyházról. In: Református Egyház, 2004. árilisa, 89-91 pp.

19 David Alton with Michele Lombardo: Passion and Pain: The Suffering Church Today. Jubilee Campain, The Old Hall Press, 2003. http://www.jubileecampaign.org

20 Rev. Dr. J. Norberto Saracco: New Possibilities. (az előadás utolsó mondata). http://www.wcc-assmbly.info (2007.05.15)

21 Karl Barth dialektikus kifejezése

22 1Kor 15,28.

23 1Kor 15,58.





Tags: egyház látható, az egyház, teológiai, látható, nemzetközi, egységének, egyház, problematikája, református, fórum