BETEGVISELKEDÉS BETEGSÉGKARRIER EGÉSZSÉGES EMBER → BETEG EMBER → PÁCIENS

Deviancia

Betegviselkedés

betegségkarrier: egészséges ember → beteg ember → páciens

folyamat meghatározói:

társadalmi meghatározottságok (kor, nem, státusz, környezet, kultúra)
laikus egészség- és betegségfilozófiák
egészség- és betegségmagatartás

Laikus egészségfilozófiák

- mindig összehasonlító értelmezés (egészség ↔ betegség)

- egészség = ideális állapot

- laikus egészségértelmezés (↔) orvosi vélemény

filozófiák

érzésorientált: „jól érzem magam”
tünetorientált: „egészséges embernek nincsen betegségtünete”
teljesítményorientált: „képes vagyok elvégezni, amit egy egészséges ember meg tud tenni”
erőforrás jellegű: „van biológiai-lelki tartalékom a betegség megelőzéséhez, leküzdéshez”
norma jellegű: „egészség ideális állapot, amit el kell érni, tartani kell”
egészség mint viselkedés: „az egészséges életmódú ember az egészséges ember”
egyszempontú megközelítés: egészségi állapot bizonyos tényezői a meghatározóak (pl jó erőnlét, jó emésztés)

egészség-betegség felfogás:

- nem az egészség értéke, hanem a betegség félelme a hangsúlyos

- egészség akkor tudatosul, amikor elvész

egészség-eszköz felfogás:

- egészség = tőke, használati értékkel bír (munkához, családfenntartáshoz)

- betegség: a feladatok ellátásának képtelensége

egészség-produktum felfogás:

- egészségkultusz, az egészségnek „ára” van

- központi feladat: egészség fenntartása

- kompromisszumokra késztet az életmódban (táplálkozás, szabadidő)

egészség-intézmény felfogás:

- pl egészségügyiek, pedagógusok

- egészség mint társadalmi, nevelési feladat

- de! hangoztatott elvek (↔)cselekedet

egészségfilozófiák szociodemográfiai háttere:

- nem:

férfiak: egészség a test feletti uralom, „tulajdon”; sport és táplálkozás

nők: a test önálló szubjektum, egészség a test és lélek karbantartása

- kor

fiatalok: követelőbb, nagyobb elvárások
idősebbek: elfogadóbb, életkor velejárója a romló egészség

- társadalmi különbségek (kutatások)

fizikaiak/munkások: egészség a betegség hiánya, eszköz a feladatok ellátásához
szellemiek/középosztályiak: pozitív megközelítés, érzelmi-mentális megfogalmazások

- kulturális/etnikai különbségek

- pszichológiai beállítódás

Laikus betegségfilozófiák

- betegség értelmezésére vonatkozó elképzelések

- betegségmagyarázatok

orvosi modell: betegség fiziológiáját magyarázza, általános
laikus modell: bekövetkezett változás „egyedi” magyarázata

→ befolyással van:

betegviselkedés, betegszerep elfogadása
orvossal együttműködés
gyógyulás motivációja, esélye

betegség kialakító tényezők:

- tudományos és „tudománytalan”, laikus elemek

- egyéni felelősség mértékének fokozódó felismerése

gyengébb magyarázók:

véletlen
fertőzések
környezeti ártalmak

erősebb magyarázók:

örökletes tényezők
stressz
egészségtelen életmód
helytelen táplálkozás

↓

- egészségtudatos elvek ismerete ↔ de! be nem tartása

↓

eltérő betegségfelfogás, eltérő betegmagatartás:

- felelősség elfogadása: „tennem kell és tehetek a gyógyulásért” → aktív beteg

- felelősség hárítása: „nem én tehetek róla” → passzív beteg

Egészségviselkedés, betegviselkedés

- lakosság 3-4%-a elzárkózik az egészségügytől

- „tüneti jéghegy” effektus: általános problémákkal nem, csak „egyediekkel” fordulunk orvoshoz → problémák jelentős része „nem jut el” orvoshoz

miért nem?

- tünetek többsége normalizálódott (fejfájás, gyomorrontás, derékfájás)

- kezelendő tünet

orvosi megközelítés: szervi abnormalitás
laikus megközelítés: mindennapokat „megnehezítő” tünet

→ kivárás, hezitálás, tünetek negligálása

kik nem mennek?

- leginkább: 30-39 éves férfiak, vállalkozók és szakképzetlenek/munkanélküliek

- fiatalok kevéssé, idősebbek inkább

- férfiak kevéssé, nők inkább

miért nem mennek?

- betegre háruló költségek (közvetlen költség, kieső pénz, kockázatok)

- bizalmatlanság (orvos és egészségügy iránt is)

- félelem, szorongás az „elkezeléstől”

- „struccpolitika”: szembesülés a betegséggel

- földrajzi, megközelítési nehézségek

mikor mennek?

- abnormális szimptómák érzékelése

- mindennapokat, funkciókat, kapcsolatokat veszélyeztető állapotok

- egyéni krízis után → csökkenő toleranciaszint

- „társadalmi kapcsológombok”: család, környezet unszolása

Tags: ember →, életmódú ember, ember, egészséges, betegségkarrier, beteg, betegviselkedés, páciens