ADATTÁROLÁS A PCN MANAPSÁG A SZEMÉLYI ADATTÁROLÁSI MEGOLDÁSOK EGYRE








Új távlatok az adattárolásban

Adattárolás a PC-n


Manapság a személyi adattárolási megoldások egyre inkább megfizethetők, és a választék is bőséges.

Nem is olyan régen a tárolóegységek fizikai telepítése még roppant egyszerű volt: rácsatlakoztattuk az eszközre az IDE szalagkábelt és a tápot, valamint beállítottuk a jumpert (master/slave-re). Ha amolyan különcként SCSI-t használtunk, akkor némileg bonyolultabb feladat elé néztünk, ám aki valamivel többet tudott a gépek lelkivilágáról, annak ez sem okozott gondot. Manapság az eszközök bekötésében, telepítésében lényegesen nagyobb a sokszínűség.

Soros ATA

Hosszú-hosszú éveken át a párhuzamos ATA (Parallel ATA, PATA) jelentette a tárolóegységek csatolási szabványát. Ezt gyakran (kissé helytelenül) IDE-nek nevezték. Nemrégiben ezt a kissé koros csatolót elkezdte felváltani a soros ATA, vagyis a SATA (Serial ATA).

Az eredeti soros ATA interfész, azaz a SATA 1.0 vagy SATA 150 által kínált maximális átviteli sebesség 150 Mbájt/s egy 1,5 GHz-es soros kapcson. A SATA pont-pont topológiát kínál, ami azt jelenti, hogy egy csatlakozó van eszközönként (a párhuzamos ATA esetében kettő csatlakozásonként). Mivel a csatlakozások meglehetősen kompaktak, egy párhuzamos csatlakozó helyére négyet is viszonylag könnyen bepaszírozhatunk.

A SATA kezdetektől fogva skálázhatónak készült. A jelenlegi implementáció 150 Mbájt/s-ot kínál, a soron következő már 300 Mbájt/s-ot tud majd, de az ütemtervben már a 600 Mbájt/s-os (6GHz) átviteli sebességről is szó van.

Szerencsére nem kell várnunk a SATA-II 300Mbájt/s-os sebességére a jobb teljesítményért. A lapkakészlet-gyártók a SATA-II szabvány részét képező natív parancs-sorbarendezést (NCQ) néha már most is beépítetik a SATA interfészekbe, a merevlemezgyártók pedig ugyancsak támogatják a technológiát legújabb termékeikben.

A NCQ úgy javít a merevlemez teljesítményén, hogy amíg a tárolási alrendszer várakozik, engedi felhalmozódni a parancsokat a merevlemezben. AZ NCQ persze több mint egy parancspuffer, ugyanis magában foglalja az intelligens ütemezést és átrendezési képességet, amely az elfordulási és fejpozícionálási időt is számításba veszi a merevlemezeknél. Így a parancsok hatékonyabban hajtódnak végre – figyelembe véve az adott olvasó/író fej pozícióját. Az eredmény jobb átviteli sebesség. A vállalati osztályú SCSI meghajtókban már régebben is megvolt ez a képesség, azonban a sima asztali gépek esetében most ért meg az idő az NCQ bevezetésére.

Bár nem minden gyártó jelentette be a NCQ támogatását, néhányan már implementálták egyes termékeikbe a TCQ-t (címkézett parancs-sorbarendezés). Bár a TCQ kevésbé hatékony, még így is jobb átviteli sebesség érhető el vele, mint a parancs-sorbarendezést nélkülöző hardverek esetében. Az integrált vezérlők egyikében sincs TCQ támogatás, ennek ellenére néhány PCI SATA kártya támogatja a használatát.

Persze nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az átlagos felhasználó nem tapasztal számottevő teljesítménynövekedést a parancs-sorbarendezés felhasználásával, de az, aki a merevlemezt szinte folyamatosan igénybevevő alkalmazásokat futtat, sokat nyerhet vele.

Méret és sebesség

A PC-s merevlemezek az utóbbi néhány évben megtorpantak a 7200-as fordulatszámnál (az olcsóbb modellek között még néhány 5400-as fordulatszámú darabot is találhatunk). Bár van olyan gyártó, amely megpróbál berobbanni a piacra a 10 ezres fordulatszámú SATA meghajtókkal, ezek inkább szervermeghajtónak vagy RAID tömbnek megfelelők.

Az adatsűrűség növelése mellett a cégek különböző méretű tányérokkal is próbálkoznak A már említett 10 ezres fordulatszámú meghajtók egyike 3,5 collos helyett 3 coll átmérőjű tányérokat használ.

A merevlemezgyártók ma már nagyobb puffereket is építenek termékeikbe.

RAID asztali gépeken

A RAID is egyre népszerűbb: jelenleg már a nagyobb PC-gyártók is forgalmaznak olyan otthoni PC-ket, amelyekben jelen van a RAID lehetősége.

Azonban a RAID 0 – amely a merevlemezek szimpla logikai összefűzését takarja – előnye megkérdőjelezhető. Elméletben nagyobb kapacitású meghajtót és jobb átvitelt kapunk, azonban a tipikus asztali környezetben a teljesítménynövekedés minimális. Ha ehhez hozzávesszük még, hogy jelentősen megnő az adatvesztés esélye (hiszen két meghajtó emulál egyet), elgondolkodhatunk azon, vajon megéri-e lemezeink egyetlen tömbként való kezelése.

Szerencsére a lapkakészlet-gyártók és az illesztőprogram-készítők a RAID 1-et is egyre gyakrabban implementálják. A RAID 1 – vagy közkeletű nevén lemeztükrözés – esetében az adatok egyszerre két lemezen tárolódnak, így bármely lemez kiesésekor a rendszer továbbra is működőképes marad. A RAID 1 kétségtelen előnye a sebességnövekedés, hiszen mindkét lemez szimultán szolgáltatja a rendszert. A mai merevlemezárak mellett akár az is megfontolandó, hogy egyszerre két 160 Gbájtos HDD-be ruházzunk be, kiépítve így megfizethető árú RAID 1-es tömböt.

A lapkakészlet-gyártók gőzerővel dolgoznak azon, hogy integrált megoldásokkal váltsák ki a kisebb képességű vezérlőkártyákat. Az Intel új 9xx lapkakészlete segítségével két fizikai meghajtót RAID 0, 1 és 0+1 módokban is használhatunk. A VIA is be fogja építeni a RAID 0+1-t a 8251 típusszámú déli hídjába. Ez azt jelenti, hogy tükrözhetünk egy RAID 0-s tömböt, ezáltal egyaránt szert tehetünk a RAID 1 (biztonság) és a RAID 0 (gyorsabb átvitel) előnyeire. Azonban ez a megoldás egyben drága is, mivel négy meghajtó szükséges hozzá.

Ahogy az adattárolás egyre olcsóbbá és gyorsabbá válik, előtérbe kerülhet a biztonság: értékes adataink védelme fontosabbá válik, mint a leheletnyivel nagyobb sebesség. A RAID 0 ama előnye, hogy óriási egybefüggő kapacitást kínál, egyre inkább háttérbe szorul, mivel manapság már 300 Gbájtos merevlemezek is kaphatók. Ahogy adataink egyre inkább kényelmesebben elférnek a hatalmasra dagadt meghajtókon, a biztonság fontosabbá válik, mint az, hogy a legújabb PC-s játék következő szintje két másodperccel hamarabb töltődik-e be.

Külső tárolóegységek

A külső merevlemezek két változatban érkeznek: a gyakoribb változat USB-n vagy FireWire-en keresztül csatlakoztatható, míg a ritkábban használt fájlszerverek (NAS, network attached storage) is lassanként betörnek az otthonokba, ahogy az otthoni hálózatok egyre inkább teret nyernek.

A külső merevlemezek térhódítása nem újdonság, hiszen remekül helyt állnak, mint kiegészítők a rendszermeghajtók mellett, és mint backup célokra használt egységek. A legtöbb külső egységet már biztonságimentés-készítő szoftverrel és „egygombos” backup funkcióval is ellátták. Ennek köszönhetően egy gomb megnyomásával elindulhat a biztonságimentés-készítő szoftver, ami egyben automatizálja és digitalizálja a folyamatot.

Biztonság otthon

Otthoni felhasználás esetén, ha fontos számunkra a biztonság, ajánlható a következő konfiguráció: 2 db 160 Gbájtos RAID 1 tömbben, hozzá egy kétrétegű DVD író. Ezek használata esetén egy komoly – elfogadható biztonságot jelentő – háttértároló rendszer építhető ki. A NAS beszerzése egyelőre még a „luxus” kategóriába tartozik az otthoni felhasználók esetében, azonban ahogy a digitális média egyre inkább elárasztja otthonainkat, úgy válhat egy NAS a digitális állományok egyfajta, minden eszköz által elérhető raktárává vagy elosztóbázisává.





Tags: adattárolás a, az adattárolás, adattárolás, manapság, megoldások, személyi, egyre, adattárolási